Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Keresztes Hajnalka: A "Kulcsok hatalma" Kálvin János tanításában
A „kulcsok hatalma” Kálvin tanításában nak. Ebből az ősi szokásból vette eredetét a ma is gyakorlatban lévő gyónás és elégtétel. És ezzel elérkeztünk a kulcsok hatalmával kapcsolatos következő fogalomhoz, a kiközösítéshez, az egyházfegyelem gyakorlásához. 5. Egyházfegyelem gyakorlása, kiközösítés, visszafogadás. Fegyelem nélkül egyetlen emberi közösség sem tartható fenn. Még a legkisebb közösségben, a családban is nagy szükség van rá, mennyivel inkább az egyházban. Kálvin ezt nagyszerűen gyakorolta Genfben, de sajnos sokak haragját vonta magára ezzel. Az egyházhoz a legnagyobb rend illik, mivel Isten a rend Istene, aki a káoszból kozmoszt tudott teremteni. Kálvin a fegyelmet az egyházban ahhoz a szerephez hasonlítja, amelyet az idegek töltenek be az emberi testben. A test tagjai, mindegyik a maga helyén egymás között összefüggenek. A fegyelem tehát olyan, mint valami fék, amely visszatartja és megszelídíti azokat, akik Krisztus tanítását megcsúfolják, és ellent állnak magatartásukkal az evangéliumban foglaltaknak. Az intésben a Mt i8,i5kk -t kell figyelembe venni, és a lépéseket jó betartani: először négyszemközt figyelmeztetni, ha nincs eredménye, akkor tanúk előtt, ha így sem hajlik a jóra, akkor az egész közösség elé kell terjeszteni. A fegyelem gyakorlásának három célja van: a. Isten gyalázatára ne számoltassanak a keresztyének közzé azok, akik rút és vétkes életet élnek. Nehogy megtörténjék a Róm 2,24: „Miattatok káromolják az Istent a pogányok között”. b. A gonoszok megszokása folytán a jók meg ne romoljanak. Ha hiányzik a fegyelem egy idő után anarchia lesz. Mindenki azt tesz, amit akar. A bűn sohasem személyes dolog csupán. A közösséget is megfertőzi a bűn, mint ahogyan egy kosár almát elrothadva látunk hamarosan, ha nem vesszük ki belőle a romlottat. c. A bűnösök megbánást tanúsítsanak. „Ha pedig valaki nem engedelmeskedik a mi levélbeli intésünknek, azt jegyezzétek meg magatoknak: ne tartsatok vele kapcsolatot, hogy megszégyenüljön.” /2Thess 3,14/26 27 „Az egyházhoz olyan szigorúság illik, amely a szelídség leikével van egybekötve.”2’’ Ha a bűnös megkeményedett szívében, és nem hajlandó bűnbánatra, akkor ki kell közösíteni. „Átadjuk az ilyet a Sátánnak, teste pusztulására, hogy lelke üdvözöljön az Úrnak ama napján”. /lKor 5,5/ A kiközösítés célja, hogy a bűnös bűnbánatra vezéreltessék, és a rossz példák a közösség előtt ne maradjanak. Az egyház azt, akit kiközösít, megköti. Figyelmeztetni akarja, hogy ha meg nem javul, elkárhozik. Viszont megoldja azt, akit a közösségbe visszafogad. A bűnös nem bocsátható úrvacsorához anélkül, hogy sérelem ne esne Krisztuson. És aki az egyházat megbotránkoztatta, az ünnepélyes bűnbánatnak nyilvánításával szüntesse meg az általa okozott botrányt. Aki ezt megteszi, azt nemcsak az egyház oldozza fel, hanem maga Isten is. Ha viszont az egyház dorgálását kigúnyolja, azt nem csak a gyülekezet közössége, de Isten is ítéletet mond felette. 177 26 Kálvin János: i. m. 1559. II. 509-510.P. 27 i. m. 512.p. 8.pont alatt
