Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Keresztes Hajnalka: A "Kulcsok hatalma" Kálvin János tanításában
Keresztes Hajnalka úgy lehetséges, ha elménk belső megújuláson megy át, / Róm 12,2 / erről nem esik szó a skolasztikusoknál. Ez a gondolkodásmód oda vezet, mintha a bűnbánatért adná Isten a bűnbocsánatot és nyitná meg a mennyek országát, ahonnan egyébként bűneink miatt ki vagyunk zárva. Nem a bűnbánat az oka a bűnök bocsánatának, hanem az egyedül Isten könyörületességében keresendő és található meg. A bűnösnek szüksége van arra, hogy éhezze és szomjúhozza Isten irgalmát. Aki nem érez bűnbánatot lelkében, az nem igényli a bűnbocsánatot. Számára a bűnbocsánatnak nincs jelentősége. Kálvin még említést tesz arról, hogy nemcsak arra alapozzák a gyóntatópapok uralmát, hogy a bűn lelki bélpoklosság, és felette ítélkezni a papok tiszte, hanem egy másik bizonyítékot is merítenek ugyanabból a forrásból: az allego- rizálásból. Eszerint a másik érvelés szerint az Úr megparancsolta tanítványainak, hogy a feltámasztott Lázár kötelékeit oldozzák meg, és bocsássák őt el./Jn 11,44/ Sokkal valószínűbb azonban, hogy Jézus a köriilálló zsidóknak mondta. De ha megengedjük azt a feltételezést, hogy a tanítványokhoz szólt ez a felszólítás, akkor ez azt jelentené, hogy hatalmat adott a feloldozásra? Ha a jelképes jelentéshez ragaszkodunk, talán arról lehet szó, hogy oldják fel azokat, akiket ő feltámasztott, vagyis ne emlékezzenek meg azokról a bűnökről, amelyeket ő elfelejtett, ne hányják ismét a szemükre. Akik Keresztelő János által meg akartak keresztelkedni, azok.megvallották a bűneiket. /Mt 3,6/ Ugyanis János a bűnbánat keresztségét hirdette. Jakab apostol pedig arra buzdítja a hívőket, hogy vallják meg egymásnak a bűneiket.16 /Jakab 5,16/ A kölcsönös vallomást összeköti a kölcsönös imádsággal. A gyónásra vonatkozóan Kábán semmilyen rendelkezést vagy törvényt nem talált III. Ince /1198-1216/ előtt, ezért nem isteni jogon alapszik. Azért sem lehet Istentől elrendelt rend, mert egy ideig Konstantinápolyban is megvolt. A keleti egyházban azonban fény derült egy gyónás ürügye alatt folytatott titkos kapcsolatra, és ezért Nectarius, az egyház püspöke eltörölte. Ha a fülbegyónás Isten törvénye lett volna, nem merte volna megszüntetni. Egyedül az Úr az, aki megbocsátja, elfelejti és eltörli bűneinket: neki kell megvallanunk, hogy bocsánatot nyerjünk. /Zsolt 32,5; Zsolt 51,3; Dániel 9,5; xJn 1,9/ „A bűnvallás ezen három nemében van helye a kulcsok hatalmának: midőn az egész gyülekezet bűneit ünnepélyesen beismervén bocsánatért esedezik; vagy a magános ember, aki valami nagy bűnével általános megbotránkozást keltett, bűnbánatot tanúsít, vagy mikor az, aki lelkiismeretének nyugtalansága miatt a lelkipásztor segítségére szorul, ez előtt feltárja gyengeségét.”1? A kulcsok hatalmának az a haszna, hogy Krisztus parancsából hallja a bűnös a feloldozást. így a bocsánatot elnyert visszajut a testvéri közösségbe. Minden kötözési és megoldási jog az Igéhez van kötve, elválaszthatatlan az evangélium prédikálásától. A gyóntatok a hatalmuk elejét és végét a kulcsok hatalmára alapozzák. De világosan kell látni, hogy a papok nem utódai és helyettesei az apostoloknak. 16 Kálvin János: i. m. 1559. 602.p. 17 Kálvin János: A kér. vallás rendszere 1559.1. 610.p. 14.pont alatt 174 Siírospiitiiki tolok
