Sárospataki Füzetek 13. (2009)

2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: A magyar társadalom vallásszociológiai arculata a 21. század kezdetén - a jelenlegi kutatás és irodalom tükrében

A magyar társadalom vallásszociológiai arculata a 21. század kezdetén

sósak átlagosan kevesebb ilyen tárggyal rendelkeznek. Az összefüggés azonban feltehetően nem az, hogy a vallásosság anyagilag rosszabb helyzettel jár együtt, inkább a korösszetétel állhat a háttérben. Ha ugyanis az idősebbek átlagosan alacsonyabb státuszúak, akkor ez lesz a helyzet a sok időst tartalmazó egyházias csoportban is. Az egyháziasan vallásosok csoportján belül a maguk módján egyháziasak a legtehetősebbek, utánuk a nem buzgók, majd az egyházias mag, s messze lemaradva a vallásos passzívak következnek.8«

VII. Az ifjúság vallásosságával kapcsolatos kutatások

Az ifjúság a jövő - szól a triviális megállapítás. Minden korban, minden társadalomban fontosak, Európa elöregedő társadalmaiban pedig különös fontossággal bírnak. Egyházi szempontból tehát megkerülhetetlen a kérdés, hogy mit tudnak a fiatalok a vallásról, és milyen mértékben kapcsolódnak az egyházhoz, egyházakhoz. Nem csupán ezek miatt ígérkezett kutatók számára is érdekesnek az ifjúság külön vizsgálata. Másak az életkori sajátosságaik, mint az idősebbeknek, és kérdés, hogy az e sajátosságok részeként jelentkező törekvés, hogy a fiatal elhatárolódjon szülei viselkedésétől és gondolkodásától, mennyiben és hogyan befolyásolja vallásosságról alkotott felfogásukat és az egyházhoz való viszonyukat. Gondolkodásuk abban is más lehet, hogy eltérő mértékben hathat rájuk az előző rendszer ideológiai kényszere és annak következményei. Újabb kérdéseket vet fel az intézményes egyháztól való távolsággal együtt jelentkező vallási szabadság: a kisebb egyházak és egyéb vallási színezetű világnézetek által kínált alternatívák.

9°

Ha kiindulásnak tekintjük az 1987-es ifjúsági vizsgálatot, és összehasonlítjuk a 2000-es és 2004-es felmérések eredményeivel, kisebb változást találunk, mint ahogyan azt a beköszöntött vallásszabadság és társadalmi változások alapján várhatnánk. 1987-ben a fiatalok 33%-a mutatott valamilyen kapcsolódást az egyházakhoz, vallásossághoz. Ennek 8%-a egyháziasan, 25%-a maga módján vallásos.«1 2000-ben a 15-29 éves korosztály 10%-a vallotta magát egyháziasan vallásosnak, 46%-a pedig a maga módján vallásosnak, míg

2004-es adatok az előbbi csoportba szintén 10%-ot soroltak, utóbbiba pedig 48%-ot. A korosztály többsége tehát vallásosnak tartotta magát, de egyházi keretek között vallásukat csak kevesen gyakorolták. 2008-ra csökkent a fiatal vallásosak aránya: 7% mondta magát egyháziasan vallásosnak (egynegyedével kevesebb, mint négy évvel korábban), és 43% maga módján vallásosnak.«2 89 90 91 92

89 Hegedűs R. i.m. 292-293. Az egyházi magot illetően az anyagi helyzet alapján is egyfajta elitté válási folyamatot olvas ki Hegedűs az adatokból, hiszen 30 év alatti fiataljaik majdnem 40%-ának van diplomája, míg a korosztály egészében ez az arány csak 8,9%, s a 14 tételes tulajdonlási listán átlaguk már 8 pont feletti a korcsoport 6,64-es átlagával szemben. Ua. 294.

90 Tomka M. (szerk.), i.m. 251. Az „Ifjúság és vallás” c. rész bevezetőjében.

91 Rosta G.: ,A magyarországi vallási változás...”, 300.

92 Szabó Andrea - Bauer Béla (szerk.): Ifjúság 2008 - Gyorsjelentés. Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, 2009. 124. Rosta ugyanakkor egy 1988-as felmérés adatát idézi Tomkától, mely szerint a ’80-as évek végén a fiatalok és a felnőtt népesség közt a maguk módján vallásosak részarányát tekintve még nagy volt a különbség, a teljes felnőtt lakosság körében 45,8% vallotta magát annak, közel kétszer annyian, mint a