Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: A magyar társadalom vallásszociológiai arculata a 21. század kezdetén - a jelenlegi kutatás és irodalom tükrében
Rácsok Gabriella közöttiek 51%-áról, a 38 évnél fiatalabbaknak pedig csak 29%-áról volt elmondható. A tizenhét évvel később megismételt felmérés eredményei alapján az értékelő' megállapítja, hogy „a rendszerváltás óta felnőtt fiatalok körében megtört a 20. századi szekularizációs trend, a vallásosság ezért ma kevésbé életkorfiiggő, mint a rendszerváltás idején”. Akiket 1991-ben a fiatal és középgeneráció tagjaiként kérdeztek ki, 2008-ban középkorúnak és időseknek számítottak. Jóllehet a 2008-as felvétel adatai nagyjából megismétlik az 1991-es helyzetképet, az eltérések figyelemre méltóak. A 2008-ra középkorúvá és időssé lett generáció 1991-hez képest 7-7%-kal növelte a sosem hívők arányát, illetve 21-24%-kal csökkentette a mindig is hívők arányát. A felnőtté lett 38 év alatti generációnál azonban eltérést látunk: a sosem hívők aránya közöttük 5%-kal kevesebb 1991-hez képest, a mindig is hívőké pedig ugyanennyivel több. Az értékelést végző szociológus szerint ebből a helyzetképből a megtérők arányának jövőbeli növekedése prognosztizálható. VI.2. Családi állapot és nemi megoszlás A KSH 2001-es népszámlálási adatai alapján a lakosság 39%-a nőtlen vagy hajadon, közel 44%-a házasságban él, özvegy közel 10%. Családi állapot szempontjából fontos viszonyítási alap még, hogy 10000 személy közül 743 elvált. Az egyházhoz, felekezethez tartozók körében, mivel életkoruk az imént bemutatottak szerint magasabb az országos átlagnál, 5%-kal alacsonyabb a nőtlenek, hajadonok aránya, a házasoké azonban 3%-kal, az özvegyeké pedig 2%-kal magasabb. Ebben a csoportban az országos átlagnál 3%-kal magasabb a házasságban élők aránya. Az egyházak átlagos mutatóitól ezekben a számokban jelentős eltérést mutatnak az izraeliták adatai, mégpedig általános korösz- szetételük miatt. A magukat reformátusoknak vallók 22%-a nőtlen vagy hajadon, 55%-a házasságban él, 14%-a özvegy, mintegy 9%-a elvált.?6 * A Tárki Omnibusz 2006 felméréséből az derül ki, hogy a társsal és az egyedül élők csoportjainak vallásossága között említésre méltó különbség található: az egyház tanításait követő hívők között több egyedülállót találunk, a nem hívők esetében több a társsal együtt élő. Ezzel kapcsolatban Barna Zsófia fontosnak tartja megjegyezni, hogy az egyedül élők között a többi kategóriánál jóval nagyobb arányban találhatunk idős nőket, ami a férfiak rövidebb várható élettartamára vezethető vissza. Nem meglepő az sem, hogy az egyedülállók közül ragaszkodnak legtöbben a hagyományos egyházi keretekhez, hiszen életkorukból adódóan legtöbbjük számára ez a neveltetésük szerves részét képezte.?? A magukat vallásosnak, egyházhoz tartozónak vallók között a Tárki Omnibusz 2003 szerint jóval több a nő (71,5% a minta egészének 55,6%-ához képest).?8 A 2006-ban készült felmérés tovább árnyalja a képet. A vallásosság és a nem között szoros összefüggést talál. Az egyházhoz kötődő vallásosak ?6 Népszámlálás 2001. KSH. 5. kötet: Vallás, felekezet, uo.; 26. kötet: A népesség adatai kiemelt vallások, felekezetek szerint. 2. Részletes adatok. Táblázatok vallás, felekezet szerint. 2.2 A 15 éves és idősebb népesség családi állapot és korcsoport szerint. Uo. ?? Barna Zs. i.m. 125-126. ?8 Hegedűs R. i.m. 286. 156 Siiniv|)iilaki tolok
