Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: A magyar társadalom vallásszociológiai arculata a 21. század kezdetén - a jelenlegi kutatás és irodalom tükrében
A magyar társadalom vallásszociológiai arculata a 21. század kezdetén teleten. Ezt az eredményt erősítik meg az Aufbruch I. adatai, amely 62,3%-ra teszi az „egyházias” csoportban azok arányát, akik legalább hetente járnak templomba.41 A TÁRKI 2007-ben a Háztartások életpályája vizsgálatának keretében felkereste azokat, akiket 1992-ben a Magyar Háztartás Panel vizsgálat keretében kérdezett, így próbálta nyomon követni, hogy mi történt az 1992-ben vallásos emberekkel. A vallásosságot kizárólag az istentiszteleten való részvétel alapján definiálták: azt tekintették vallásosnak, akik legalább havi rendszerességgel vesz részt istentiszteleten. Az 1992-ben nem vallásosaknak a döntő többsége (93,7%) továbbra sem volt vallásos 2007-ben. Akik viszont 1992-ben vallásosak voltak, csak mintegy felük, 51,4%-uk maradt vallásos 2007-re.42 Más szempont szerint vizsgálódott a Szonda Ipsos közvéleménykutatása 2009. április elején telefonos módszerrel. 1000 fős mintára kivetítve a válaszok szerint a lakosság 35%-a számára a húsvét mindenekelőtt egyházi ünnep, amikor Jézus Krisztus keresztre feszítésére és feltámadására emlékeznek. Különösen az idősebb korosztályok és a falvakban élők körében telítődik a húsvét ezzel a tartalommal (40%). A megkérdezettek 39%-a húsvétkor elmegy valamilyen egyházi szertartásra. Ez főképpen a falvakban gyakori, ahol minden második ott lakó részt vesz misén vagy istentiszteleten. Az idős emberek körében is nagymértékben (47%) jellemző, hogy ebben a formában emlékeznek Jézus feltámadására.43 * 4 IV.2. Nem egyházias/maga módján vallásosság A maguk módján vallásosok csoportjára főként az egyházzal való kapcsolat liánya jellemző: ___________________________________________________ L egalább hetente jár templomba 9%44 Egyháztagnak tartja magát 68,8%45 Csak keresztelés, esküvő vagy temetés alkalmával veszik fel a kapcsolatot egyházzal 36%46 A maguk módján vallásosak száma egyértelmű növekedést mutat 1980 és 1994 között: 47 1980 40,9% 1986 47,7% 1991 52,8 % x994 . 54,3% 41 Tomka M.: Modernizáció és a vallási rendszer kialakulása”, in: Tomka M. fszerk.) i.m. 25. 42 Keller T. i.m. 222. Ennek a tendenciának az értékelésében érdemes figyelembe venni Hegedűs Rita alcsoportjait az „egyházias” vallásosságon belül, különösen a „vallásos passzívak” kategóriáját. 43 Závecz Tibor: „Egyházi és családi ünnep a húsvét”, 2009.04.06. Forrás: Ipsos Média- , Reklám-, Piac- és Véleménykutató Zrt. http://www.szondaipsos.hu/site/egyh-zi-s- csal-di-nnep-a-h-sv-t/ (Megtekintés idó'pontja: 2009.04.22.) 44 Tomka M.: „Modernizáció...”, 25. 45 Uo. 46 Tomka M.: „Vallás a pluralizálódó társadalomban”, 72. 47 Földvári M.: „Gondolatok...”, 275.
