Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: A magyar társadalom vallásszociológiai arculata a 21. század kezdetén - a jelenlegi kutatás és irodalom tükrében
Rácsok Gabriella A népszámlálás eredményeit összesítő kötetek között találkozunk olyannal, amely árnyalja a vallásosságról nyert képet, és információkat nyújt a családok és a vallásosság strukturális összefüggéseiről, ezen belül a párkapcsolatban élők és a gyermeküket egyedül nevelő szülők vallási, felekezeti összetételéről, a gyermekek és szüleik vallásának kapcsolatáról, a családban élő gyermekek számának és a szülő vallásának összefüggéseiről.* 10 A népszámlálástól eltérő okkal és célzattal több olyan szignifikáns felmérés készült, mely eredményeiben érdekes lehet a református egyház számára, illetve jelentősséggel bír a magyarországi vallásszociológiai kép megrajzolásában, annak ellenére, hogy nem feltétlenül vallási, vallásszociológiai felmérések ezek. A Tárki-Omnibusz havi rendszerességgel készített felmérései például szocio-demográfiai háttérváltozóként tartalmaznak a vallásosságra vonatkozó kérdéseket is.11 A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet politikai, jogi, társadalmi, gazdasági intézmények és fegyveres testületek társadalmi megbecsültségének vizsgálata során talál megfontolásra érdemes adatokat az egyházakról a magyar társadalom két kritikus időpontjában: a 2006-os választások12 13 14, illetve a 2009-es gazdasági válsághelyzet kialakulása^ után. A Tárki Háztartás Monitor 1998-ban indított vizsgálatsorozatának középpontjában a munkaerőpiac és a jövedelmek témái állnak, de sok más ezekhez kapcsolódó faktor vizsgálata mellett figyelmet szentel a vallási hovatartozásnak is. A vallásosság alakulását többnyire a következő három indikátor alapján kíséri figyelemmel: a felekezethez való tartozás (keresztelés/bejegyzés alapján), az istenhit típusa öt itemes't önbesorolás alapján, valamint az istentiszteleteken való részvétel gyakorisága.^ http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/26/26_bev.pdf (Megtekintés időpontja: 2009.04.14.) A 2011-es népszámlálás kérdései között a tervek szerint nem szerepel felekezeti hovatartozásra vonatkozó. A szocialista politikai érvelés szerint az egyházakkal kapcsolatban nincs olyan állami feladat, amely indokolttá tenné az ilyen adatok ismeretét. 10 Népszámlálás 2001. Központi Statisztikai Hivatal, 27. kötet: Család és vallás. „Bevezető”. http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/27/27_bev.pdf (Megtekintés időpontja: 2009.04.14.) 11 A 2003. január-július közötti és szeptemberi adatokat elemzi Hegedűs Rita: „Újabb adatok a magyar »egyházias vallásosság« társadalmi megjelenéséről”, in: Hegedűs R.-Révay E. (szerk.): i.m. 283-296; a 2004. január-október közötti adatokat elemzi Rosta G.: i.m. 297-309.; a 2006-os adatokat elemzi Barna Zsófia:,A vallásosság és a szubjektív életminőség”, in: Az életminőség feltételei. Utasi Ágnes (szerk.). MTA Politikai Tudományok Intézete, 2007. 116-136. 12 ,Az intézmények iránti bizalom Magyarországon - Elemzés az elmúlt 12 hónap adatai alapján”, 2006. október 27. Forrás: Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. http://www.median.hu/object.oFE03EBF-774C-4A7A-8D80-232BDF5414A2.ivy (Megtekintés időpontja: 2009.07.28.) 13 ,A jó szándékukat nem, de a szakértelmüket elismerjük - Gazdasági intézmények iránti bizalom a válság idején”, 2009. július 24. Forrás: Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, http://www.median.hu/object.oaoe56fc-dc8b-4f8c-97d9- 8b8a73Ó2cbab.ivy (Megtekintés időpontja: 2009.07.28.) 14 „Mindig is hívő, vallásos ember voltam”; „Régebben nem voltam vallásos ember, de most az vagyok”; „Valamikor (fiatalabb koromban) hívő, vallásos ember voltam, de