Sárospataki Füzetek 13. (2009)

2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: A magyar társadalom vallásszociológiai arculata a 21. század kezdetén - a jelenlegi kutatás és irodalom tükrében

Rácsok Gabriella

sok alapján. A dolgozat részben korábbi vizsgálatok 2000 óta megjelent adatait és elemzéseit, részben pedig a 2000 után készült vizsgálatokat és elemzéseket használja fel, és rendszerezi a következőkben ismertetett tematika szerint.

A dolgozatban először vázlatos bemutatásra kerülnek a fontosabb vallásszociológiai mérésekkel is foglalkozó magyar és nemzetközi kutatások (II.). A vallásosság típusainak ismertetését (III.) azok számadatai követik (VI.). Az adatok értelmezésekor megkerülhetetlen a szekularizáció fogalmának körüljárása (V.). Árnyaltabb képet kapunk a vallásosság alakulásáról az ún. háttérváltozók ismeretében (életkor, családi állapot, nem, iskolázottság, településtípusok, anyagi helyzet) (VI.). Külön figyelmet érdemes szentelni az ifjúság vallásosságának alakulására (VII.). Nem hagyhatók ki a felekezeti megoszlások arányszámai, azon belül néhány református jellegzetesség bemutatása sem (VIII.). A vallás és az egyházi intézmények társadalmi megítélése szintén fontos részletekkel szolgálhat a teljesebb kép megrajzolásához. (IX.). A dolgozat zárásként igyekszik kiemelni a legfontosabb tendenciákat, majd azok tükrében néhány kérdést megfogalmazni (X.).

II. Vallásosságot vizsgáló felmérések, kutatások

II.1. Magyar kutatások

Magyarországon az első átfogó népszámlálást II. József rendelete alapján 1784 és 1787 között végezték. Ez az összeírás, majd az egy évszázaddal később, 1870-ben végzett is feljegyzi a megkérdezettek felekezeti hovatartozását. Vallásosság szempontjából más jellegű kérdéseket nem vizsgál, hiszen a korra jellemző kérdések elsősorban ezt az egyszerű adatot igényelték (római katolikus kontra protestáns egyházak társadalmi rangja, súlya stb.). Az 1949-ben végzett felmérés sem kíváncsi többre. A magyar népszámlálások vallási idősora 1949-ben szakadt meg.2 3

A vallásosság árnyaltabb, több dimenzió szerinti vizsgálata először az 1970-es évek elejétől kezdődő kutatásokban jelent meg. Kezdetben ez az „Ön vallásosnak mondja magát” kérdés megjelenését jelentette, amelyre igennel vagy nemmel lehetett felelni. 1972-ben szerepelt először ez a kérdés a Magyar Közvéleménykutató Intézet kérdőíveiben, és ekkortól változatlan formában fordul elő. 1978-tól egy öt választ lehetővé tevő skálát is alkalmaztak. („Vallásos vagyok, az egyház tanítását követem”, „Vallásos vagyok a magam módján”, „Nem tudom megmondani, hogy vallásos vagyok-e, vagy sem”, „Nem vagyok vallásos”, „Más a meggyőződésem”.) E skála alapján az Intézet több felmérést is végzett.3

2 Népszámlálás 2001. Központi Statisztikai Hivatal, 5. kötet: Vallásfelekezet. Összefoglaló és módszertani megjegyzések.

http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/05/05_modsz.html (Megtekintés időpontja: 2009.04.14.)

3 A diszkrimináció öt (nemi, faji vagy etnikai származás, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, életkor) területén eddig párhuzamosan folyó kutatások eredményeinek feltárása, összegzése Magyarországon - Szakmai beszámoló. MTA Politikai Tudományok Intézete, 2008. január, 27. (továbbiakban: MTA-PTI Szakmai beszámoló).