Sárospataki Füzetek 13. (2009)

2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - J. D. G. Dunn: Mi az Újszövetség teológiája?

J. D. G. Dunn még mindig a felszínen van, és az ezekkel kapcsolatos viták folytatódtak az utóbbi negyedszázadban. A következőkben megpróbálok új szempontból tárgyalni néhány problé­mát úgy, hogy a hagyományos megfogalmazást elhagyom, és saját terminoló­giámat használom. 2. Melyik Biblia? Kinek a Bibliája? Az első problémát az újszövetségi bibliai teológia elnevezése, „Az Újtesta­mentum Bibliai teológiája” s benne a “bibliai” fogalom veti fel. 1A cím keresz­tyén látásmódot feltételez, melyben az egyik elem az Újszövetség, a másik pedig - kimondva vagy kimondatlanul - az Ószövetség. Ebben az összefüg­gésben a Biblia keresztyén Biblia, mely a két szövetségből áll. 2. Az Újszövet­ség bibliai teológiája ugyanakkor mindenképpen azt tekinti feladatának, hogy az újszövetségi írásokat az Újszövetségből kiindulva értelmezze, fő magyaráza­ti kulcsként az újszövetségi írók Ószövetség értelmezését használva. Mivel azonban az újszövetségi íróknak akkor még nem állt rendelkezésére az, amit Újszövetségnek nevezünk, a Biblia az Újszövetség írói felől nézve csak a zsidó írásokat jelölheti. A bibliai teológia fogalma valójában közvetlenül azt a felismerést sugallja, hogy a szóban forgó bibliai írásokat jelöljük Bibliaként/szentírásként, mert azok alkotják a Bibliát/szentírást a két különböző vallási közösség: a zsidóság és a keresztyénség számára. A kérdést lehetetlen lett volna megkerülni, hiszen a kölcsönös kapcsolat egy szöveg - főleg egy vallási - és a közösség között, mely azt szent iratként kezeli, többé-kevésbé magától értetődő (ki számára szentírás?), és ez helyesen kap hangsúlyt az újabb keletű átfogóbb hermeneu- tikai vitákban. Ez az ugyanakkor, ami feszültséget okoz a bibliai teológia kétfé­le használata között. Egyfelől ugyanis a keresztyénség egyedi a világvallások között abban a vonatkozásban, hogy egy olyan vallás írásait olvasztotta magá­ba és tartja sajátjának, melyekről köztudott, hogy egy egészen eltérő valláséi. De az Ószövetség csak mint Ószövetség Biblia, vagyis az, amit az Újszövetség által és az Újszövetség fényében magyarázunk? Másfelől, ha a zsidó írások jelentik a Bibliát a keresztyén írásoktól függetlenül, nem engedhető-e meg, hogy az Újszövetségtől függetlenül hallassák hangjukat? A zsidók saját írásai­nak egyfajta teológiai magyarázata nem ugyanúgy bibliai teológia? B. Childs bibliai teológiájának egyik erőssége, hogy látja a problémát, amit sokszor tár­gyal is, de a bibliai teológiát teljes mértékben keresztyén vállalkozásnak tekin­ti. Meggyőződésem szerint bibliai teológia (akárhogy határozzuk is meg) nem folytatható anélkül, hogy a zsidó/keresztyén dialógus középpontjában ne szen­telnénk nagy figyelmet az identitás alapvető kérdéseinek és a kölcsönös elis­merésnek. Nem mehetünk el e mellett a probléma mellett, ami valójában a tulajdon­képpeni bibliai teológiának lényegi kérdése. Természetesen a keresztyének megtehetik, hogy figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy Ószövetségük a zsidó Biblia, azt bizonygatva, hogy saját bibliai teológiájuk csakis az ő Bibliá­jukkal foglalkozik. Ez azonban azonnal szembekerülne az újszövetségi írók központi céljával, akik számára a zsidó írások szolgáltak egyetlen Bibliaként. Következésképpen az ilyen újszövetségi bibliai teológia ellentétet hordozna 124 Sáriis|i<iliiki telek

Next

/
Thumbnails
Contents