Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szatmári-Karmanoczki Emília: A magyar protestantizmus helyzete a 18. században, tekintettel a Patay-család egyházi szerepére
A magyar protestantizmus helyzete a 18. században, tekintettel a Patay-család egyházi szerepére „Ezer hét száz nyoltzvan kettőben tétetett / Fundámentom itten mellyen építetett / Ez ház és jeléül ím felemeltetett / Isten szerelmének idehelyeztetett / Nyoltzvan negyedikben lett egészen vége / Hogy hármas személyben ő egy Istensége / Itten tiszteltessék kinek ditsősége / Terjedjen míg fenn áll menny föld kereksége’’ Református templom, Taktabáj Mivel az előző évtizedekben talán legdrasztikusabban a vegyesházasságok és a gyereknevelés kérdése kapcsán avatkozott be a családok és a gyülekezetek életébe katolikus klérus, így 1782. május 16-án újabb rendelet került kihirdetésre, mely a reverzálisokat érvénytelennek nyilvánította.82 1785- ben újabb rendelet könnyítette meg a protestánsok helyzetét. A király a templomépítéshez szükséges korábbi 100 család vagy 500 lélek meglétét feloldotta, s innentől csak azt kellett igazolni, hogy a közösség anyagi terhei nem fogják nehezíteni az állami adók megfizetését. 1786- tól szabad lett tornyot építeni és harangot használni. 1787-től már a templomajtó is nyílhatott az utcára. A protestáns lelkészek vezethettek keresztelési anyakönyvet, kijárhattak az árva eklézsiákba. A Helytartótanácsban és más állami hivatalokban protestáns ülnökök is helyet kaptak. Volt azonban egy követelése a protestánsoknak, aminek teljesítésétől mindvégig elzárkózott az uralkodó: iskoláik autonómiájának visszaállításától. Ebben az esetben is a felvilágosodás értelmében - bár most kedvezőtlenül a 82 Szádeczky Béla i.m. 5. p. Hő
