Sárospataki Füzetek 13. (2009)

2009 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Hörcsik Richard: A Kálvin-kutató Nagy Barna emlékezete

Hörcsik Richard

két kéziratos példányban állnak rendelkezésére. A genfi könyvtárban az anyagot lefényképezték, és Nagy Barnához eljuttatták Pestre.40

Munkamódszere a következő: első feladata a szöveg kritikai tanulmányozása a Géniből kapott kópiák alapján. Összesen 2000 darabot kellett átnéznie! Ezeket az ismert paleográfiai és forrásszövegközlési szabályok szerint nemcsak pontosan lemásolta, hanem pontozását és írásmódját a mai lehetőség szerint módosította, és az egészet értelem szerint bekezdésekre tagolta.

Az eredetiről készített fotókópiák olvasásával többször akadt baja. 1963. júliusába n41arr ól panaszkodik, hogy a rosszul sikerült kópiákat kénytelen visz- szaküldeni Genfbe. — De az aránylag jól olvasható szöveg feloldása is rendkívüli erőfeszítést igényelt. Az előbb említett hibás kópiák cseréje után például arról ír: „...ez a kézirat... igen nehezen olvasható... 18 különböző kéz írása, melyek közül 4 vagy 5 egyenesen visszataszító.”42 43 Egy másik levelében pedig ezt írja: „Eleinte bizony elég nehéz volt a 6-7 különböző kéztől eredő kéziratok kibetűzgetése, az ódon szöveg néha inkább keresztrejtvényhez hasonlított, mintsem folyamatos íráshoz. ”43

A szöveg elolvasása és átírása után következett a lap aljára a szövegkritikai apparátus elkészítése. A jegyzeteket is mind franciául írta, különös tekintettel a kétféle kézirat közötti különbségekre és a XVI. század óta elavult szavakra és kifejezésekre.

A lapalji apparátus másik szakasza a bibliai utalásokból állt. Ez rendkívül nehéz munkát igényelt. Mert Kálvin legtöbbször a bibliai idézeteknek a helyét és utalásait nem tünteti fel, néha csak halványan céloz rájuk. Nagy Barna ezeket is mind igyekezett megfejteni.

A jegyzetek harmadik szakaszában pedig arra utalt, hogy a reformátor milyen óegyházi és középkori exegetikai forrásokra támaszkodhatott magyarázatában. így például Origenes, Hieronymus, Theodoretus, stb. mellett, néhány középkori rabbinus magyarázó mellett Savonarola és Oecolompadus Ezékiel- kommentárjait kellett szemügyre vennie.

Bár abban a szerkesztőbizottság megállapodott, s ezt Nagy Barna is elfogadta, sőt maga tett javaslatot rá, hogy nem az ő feladatuk a teljes Kálvin- kutatás elvégzése, hanem elsőrenden a szöveg közzététele a Kálvin-kutatás számára! Forrásokat csak annyiban kell megjelölni, amennyiben az nem késlelteti a jól megállapított szöveg kiadását. - Az eljövendő Kálvin-kutatók szerencséje, hogy Nagy Barna többször „megszegte” ezt az íratlan előírást. Talán ő volt az egyetlen, aki kollégái közül a legtöbb magyarázó jegyzetet adta.

Az így elkészült forráskritikai szöveget két alkalommal, 1964 és 1968 őszén a helyszínen vetette egybe az eredetiekkel. Legutolsó jelentése 1968. december 30-án kelt, amiben arról számolt be, már csak 190 oldalon 12 prédikáció van hátra.

40 Például 1963-ban a RVSz főtitkára hozta el személyesen Nagy Barnának. TIREK, Kt. Analekta, 1906.

41 SRKN, Kt. Analekta, 1906.

42 Uo., 4. p.

43 SRKN, Kt. Analekta, 1982. sz. 5. p.