Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 1. szám - KONFERENCIA - Petrőczi Éva: Margaret Winthrop, Új-Anglia "Lorántffy Zsuzsannája" Margaret Winthrop, New England's "Lorántffy Zsuzsanna"
Petrőczi Éva mert John Berryman, huszadik századi amerikai költő róla írott nevezetes portréverse egy John és Margaret Winthropéhoz nagyon hasonló házastársi kapcsolatként ábrázolja Anne Dudley-Bradstreet és az egy ideig ugyancsak kormányzóskodó Simon Bradstreet frigyét. „Türelmes asszony voltál” - íija a vers elején Berryman, majd így folytatja: „ Simon...Simon majd meghallgatja, hogyan olvasod fel éneked. ”5 Nem kell házzasságszociológusnak lenni ahhoz, hogy felismerjük e korai amerikai puritán házasságmodell két alappillérét: a női türelmet, s a férfiúi odafigyelést és elfogadást. A helyzet tehát korántsem volt annyira tragikus a férfi-nő kapcsolatok tekintetében, mint ahogyan a finn feminista történésznő, Kaari Utrio állítja: A protestantizmus nem jelentette - noha tagadhatatlanul sor került nem éppen nőbarát lépésekre is - egyértelműen a nők, az asszonyok végleges elhagyatottságát, kiszolgáltatottságát. Ahogyan Utrio írja: „Az újkor kezdetén (és későbbi fázisában) az európai nő olyan helyzetben volt, amelyben létezéséhez egyedülálló emberként semmiféle támogatást nem kapott. Az egyház csak a család részeként fogadta el őt. A protestáns világban elveszítette a kolostorokat, (Eloise-re és Abelard-ra gondolva ez nem is volt akkora veszteség! P.E.) a falusi papot, sőt a Szűz Máriát is; tökéletesen férje hatalmába került.”6 Visszatérve a Winthrop-házaspár távolról sem Utriót igazoló életközösségére: Margaret férje után négy évvel, 1631 november 2-án, a Lyon, William Pierce hajója fedélzetén érkezett meg Amerikába, legidősebb mostohafia, annak felesége, s másfél éves , Anna nevű leánykája voltak az útitársai, de a kislány egy héttel a tengerre szállás után meghalt. Arra nézve nincsen adatunk, hogy a kormányzó hogyan fogadta gyermeke halálhírét. Arról azonban igen, hogyan reagált több mint egy évvel korábban arra, hogy egyik fia, az őt elkísérő Henry Winthrop vízbe fúlt Salemben megérkezésük napján. Idézzük ennek az 1630 július 16-án kelt levélnek néhány sorát: „Kedves Feleségem! Áldott legyen az Úr, jó Istenünk és könyörületes Atyánk, hogy még megőrizte életemet és egészségemet, hogy üdvözölhesselek és megvigasztaljam régóta gyötrődő szívedet jólétem és szeretett gyermekeid jóléte örvendetes hírével. Olyan sok a tennivalóm, hogy nincs időm privát ügyekre. Most csak azért írok, hogy tudd: élek még és minden dolgomban rád is gondolok...Sokféle szomorú, kellemetlen dolog történt velünk, mint később még hallani fogod; és az Úr keze keményen nehezedett rám abban, hogy hozzám igen közelállót érintett. Henry fiam! Henry fiam! Az a szegény gyerek! De mindezekért dicsérem az Urat és nem vesztettem el a kedvemet; s nem látom okát, hogy megbánjam (lépésemet), vagy ne reménykedjem azokban a jobb napokban itt, amelyek majd mindenért kárpótolnak. ”7 E levél olvasásakor ismét Rákóczi-levelezés „déja vu”-érzésünk van, elsősorban azért, mert a közéleti vállalások és a magánélet, a küldetéstudat és a személyes érzelmek e sorokban is párhuzamosan, illetve egymást vált5 Berryman, John, Hommage to Mistress Bradstreet, http://w.w.poetiyfoundation/org.archive./print.html.id=i7788o 6 Utrio, Kaari, Éva lányai, az európai nő története, Corvina,Budapest, 1989., for. Pap Éva, 175. 7 Az idézett részt Kretzoi Miklósné fordította, Hűbbel, J.B., American Life in Literature c. könyvének szövegközlése alapján, Harper and Brothers, New York, 1936., 21. 52 Súnispiiíuki Füzetek
