Sárospataki Füzetek 13. (2009)

2009 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Fekete Csaba: A Béllyei graduál leírói

A Béllyei graduál leírói

nek filológiai összehasonlítása után — puszta és/vagy hű másolatnak tekintenünk ezt a kéziratos liturgikus könyvet. Valójában ez a graduál is olyan szóbeli és kéziratos liturgiái örökség kései folytatója, amely megelőzte a Komjáti gra- duált (1574) is, az Öreg graduált (1636) is, és azt követően a XVIII. század derekán is volt bizonyos saját létmódja. A következőkben ehhez tekintsük át a

korai kutatás eredményének részleteit.

***

Kálmán Farkas rendes szokása szerint megörökítette az átvizsgálás idejét az illető kötetekben. Itt ezt találjuk:

„Pro memória! Az 1642-ben levő kiújított 2. számot alolírott — kihez e könyv vizsgálat végett küldetett, — saját kezével írta, úgy pedig, hogy a látható beragasztást lefejtvén - 02. szám lámpa világnak tartva teljesen látható lön. — A ragasztás alatt látszó betű nem egyébb mint a következő ének kezdete. - Gyüd Baranya megyében, 1882. Január 19. Kálmán Farkas ref. lelkész.” (p. 24.)

Az A betű custos, utal az első karácsonyi himnuszra: Az Atyának országából (RPHA 109).12 A graduál másolásának ütemét is kikövetkeztette Kálmán Farkas:

„Egy év alatt tehát 150 lapot írt, a mi - tekintve a vonalozást, kótázást, nagyszerűen czifrázott s festett nagy számú initiálékat, gót-alakú betűket - nem kevésnek, sőt elégnek mondható. Nehány levél ez évből el is veszett.”^

Mire alapozott Kálmán Farkas? írásaiban néhol semmilyen okfejtéssel vagy adattal nem támogatta magabiztos ítéletét. Ez esetben idéz. Mi többé nem láthatjuk az anyakönyveket, ezeket a jugoszláv polgárháborúban elpusztították. Ő még ezeket lapozta.

„Az egyház anyakönyvének hátulján 1771. aug. 13. ilyen feljegyzés olvasható: »A XVII. Seculumban ezen Béliéi Helységben kétféle vallású Emberek laktanak, tudni illik Tótok [azaz délszlávok] és Reformátusok. A Tótoknak volt-e Oratóriumok vagy nem, arra ezen mostani időben élt öreg Emberek nem emlékezhetnek; de hogy a Reformátusoknak bőit-hajtásra épült dicsősséges Templomuk lett légyen, arról jól emlékeznek; nevezetesen öreg Pate János 98, Tapaszi János 96 Esztend(endősök). Kik is ugyan abban a templomban az akkori T(iszteletes) Prédikátor Vég Veresmarti Páll uram által számiáltattak be a szent Keresztség által a Krisztus zászlója alá. — Ezen feljebb specificált két Embereink boldog emlékezetű atyáiktól sokszor hallották, hogy 1644-dik esztendőben Angyalosi uram volt ezen Ekkl(ésiának) T(iszteletes) Prédikátora, ki is még akkor nem lévén avagy csak olyan bő mértékben Országunkban typographia, egész Sz(ent) Dávid soltárait, sőt mindazokat a régi Istenes Énekeket, a melyekkel mostan élünk,

12 A strófikus tételekhez lásd Répertoire de la poésie hongroise ancienne. Szerk. Horváth Iván, Hubert Gabiella, et al. I-II. Paris, 1992. http://magyar- irodalom.elte.hu/repertorium. szokásosan RPHA számmal hivatkozom rá. — Vö. még: H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének. Universitas Könyvkiadó, Bp. 2004. (Historia Litteraria 17. - Evangélikus Gyűjteményi Kiadványok 2.)

'3 DPL 1882. 38.

Sánispalaki FBzelfk 79