Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Sohajda Levente: Keresztyén egzisztencia mint cselekvés
Keresztyén egzisztencia mint cselekvés A XXI. század fogalom használata^16 felettébb elbizonytalanítja a kérdésre választ keresőt, hisz a gondolkodás vereségének számító két tévútaz - a válasz „magától értetődő” vagy épp ellenkezőleg „felfedhetetlen” - ebben az esetben is könnyen elérhető és magyarázható eredménnyel kecsegtet. Amennyiben arra szánjuk magunkat, hogy az etimológia, exegézis, „bibliai teológia”, liturgia keskeny ösvényén, a „kezdet és a vég”, teremtés és eszkaton felől próbáljuk meg megérteni e fogalmat, valamint jelenlegi értelmét, funkcióját és használatát, azt gondolom, a feltételezett, „részleges eredmény” is hordozza azt az értéket, mely az előrelépést, „tisztánlátást” szolgálja.38 A következőkben az „ámen” eredetét, jelentését és alkalmazását vizsgálva szeretném a válaszokat megtalálni. * 37 38 a6 Az általános értelmezések, melyek leginkább a római katolikus liturgia befolyását hordozzák magukon, bár vannak kezdeményezések, melyek a r.kat. liturgia megértetését célozzák: „Mivel az ámen szóval leggyakrabban (kérő) imák végén találkozunk, általánosan elterjedt tévedés, hogy a szó jelentése: „Úgy legyen!” Ezzel szemben az eredeti arám szó ugyanis annyit tesz: Bizony. A „klasszikus” magyarázat téves voltára a Bibliát olvasó és szentségi életet élő katolikus hívő két úton is rájöhet. Először lássuk a biblikus érvet: Jézus rendszeresen kezdi ilyen bevezetéssel mondatait: „Bizony mondom nektek...”, vagy (a János-evangélium szerint) „Bizony, bizony, mondom nektek...”. Márpedig itt az eredeti görögben ez áll: ,Aanén, amén, legó hümin...”; illetve a latin fordításban: „Amen, amen, dico vobis...”. - Nem lenne sok értelme egy olyan mondatkezdésnek, hogy „Úgy legyen, úgy legyen, mondom nektek...”. Másodszor a liturgikus érv: áldozáskor az Eukharisztia felmutatáskor az ál- doztató így szól hozzánk: „Krisztus Teste.” - Erre azt feleljük: „Ámen.” - A katolikus hívő szájából ez a szó nem jelentheti azt, hogy „úgy legyen”; ellenkezőleg, ámenjével pontosan abba vetett hitét fejezi ki, hogy „bizony, ez valóban az.” Forrás: http://www.birtalan.hU/balazs/ketubim/kviz.htm#o8 Az idézet megerősít bennünket abban, hogy a fogalommal foglalkozni kell, hisz alapvető félreértés van a szó értelme körül, ugyanakkor azok a válaszok, melyek hasonló forrásokban megjelennek ugyancsak tévútra visznek. 37 Finkielkraut, Alain: A gondolkodás veresége. Osiris, Budapest, 1996. 38A tisztánlátásra azért is szükség van, mert egyre több kritikai hang kerül előtérbe, melyek az „egyház félreértéséről” beszélnek. Témánkhoz kapcsolódva egy rövid szemelvény, amely további inspirációt adott a kutatáshoz: Das Wort "Amen" ist deshalb so interessant, weil es die kürzeste Verbindung zu Amenophis IV. (= Amen ist gnädig IV.) ist. Wenn das Wort gar nicht für "so sei es" steht, sondern die altägyptische Anrufung des "Gottes" Amen ist, dann könnte Moses ein Atonpriester gewesen sein, und dafür spricht in der Kirche das ganze Zeremoniell um dieses Wort. In THE NEW ENCYLOPAEDIA BRITANNICA steht: "Amen (Egyptian god): see Amon". Die Königsnamen von Amenemhet (= "Amen ist an der Spitze") aus der 12. Dynastie bis Amenophis (= "Amen ist zufrieden") und Tut Ankh Amen (18. Dynastie) zeigen uns, dass der altägyptische Gott Amen, auch Amun, Amin und Ammon genannt, fast ein Jahrtausend zu den größten Göttern gehörte. Zur Zeit Echnatons stand Amen für asozialen und zügellosen Kapitalismus. Echnaton verbot, dem Amen zu dienen, weil die Amenpriesterschaft das Volk mit Lüge, Angst, Zauberei und Profitsucht unterdrückte und in Armut hielt. Sechs Jahre führte Echnaton einen Bürgerkrieg gegen die Amen-Priesterschaft. Siimspniiiki Fü/.rlrk 39
