Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Szalay László Pál: Kálvin és Hamvas az egyházról
Szalay László Pál amely kedvező is lehet rá nézve. Jézus egyszerű válasza: „Semmi hatalmad nem volna énrajtam, ha nem adatott volna meg neked felülről,”s2 Az egyházfegyelem, ha nem is diktatórikus módon, de hiányzik ma is az egyház életéből. Kálvin korában sem örültek annak, ha valaki meg akarta mondani az embereknek, hogyan teljenek a hétköznapok és az ünnepek. Ennek a kérdésnek a kényessége azt hiszem, nagyban hozzájárul a téma kerüléséhez, de egyházunk erőtlen állapotához is. Kálvin az egyházfegyelem feladásának következményét magának az egyház létezésének veszélybe kerülésében látta.53 Ennek a problémának az érintésével érkezünk vissza a terepszemlében felvetett kérdéshez: mi az egyház identitása? Nem szabad abba a csapdába esnünk, hogy az egyház nagyon hasonlít az államra, csak más a neve. Bármenynyire is szeretnénk, nem ikrek. Jézus a főpapi imájában azt kéri az Atyától: „Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.”54 Tehát elkülönülés, de nem a világból való tevőleges vagy jelképes kivonulás által. Az egyház nem elvegyül, beleolvad, asszimilálódik, hasonul, mert olyan feladata van, amit senki nem tud helyette elvégezni. Ez a feladat az evangélium, az Istentől kapott Ige hirdetése, proklamálása. Ahelyett, hogy az egyház az állam, ill. a világ kegyeit keresi, s közben saját üdvösségével játszik, a különös kegyelemre, annak egyetemessé tételére kellene a hangsúlyt fektetnie. A világ elismerése nem ugyanaz, mint Jézus igenlése. Az alkalmaink eredményességét és sikerét nem egy koncert, fesztivál, majális, bál, felvonulás, vetélkedő hőfokával, statisztikáival mérhetjük le, hanem Kálvin szavát megszívlelve: „Valahányszor zavarba ejt a hívők csekély száma, az is jusson eszünkbe, hogy Isten titkait csak azok foghatják fel, akiknek az adatott.”^ Hamvas a fegyelem evangéliumi lelkületét hiányolja. Szerinte már az egyház első közössége a kezdetek kezdetén csődöt mondott az egyházfegyelem alkalmazásában. Anániás és Szaftra történetét hozza fel, akik eltitkolták a gyülekezet elől bevételük egy részét. Az apostolok pedig farizeusi módon kezelték botlásukat. Hamvas visszaadta volna a pénzüket, és ezekkel a szavakkal bocsátotta volna el őket: „Eredj, és pénzedért a házadat vedd vissza, iparkodj tiszta életet élni, s ne hidd, hogy üdvödet úgy meg tudod vásárolni, mint a piacon a bárányhúst, mert úgysem más valamiért jöttél ide, csak mert hallottad, hogy az örök mennyei boldogságot itt olcsón árusítják.”s6 Mi se gondoljuk azt, hogy megspórolhatjuk a fáradságot, és piaci ár alatt megkapjuk a válaszokat az egyház és saját magunk önazonosságának kérdésében. Mert nem az a kérdés végül, hogy Kálvinnak vagy Hamvasnak mit jelentett az egyház, hanem az, hogy neked mit jelent. Ne érezd biztonságban magad, hogy elméddel az igazságot birtoklód, ettől még nem vagy az igazság részesed 52 Jn 19:11 53 Cadier, Jean: Kálvin - Egy ember Isten igájában, 103-104. p. 54 Jn 17:15 55 Kálvin János: A keresztyén vallás rendszere, 74. p. s6 Hamvas Béla: Scientia sacra III., 172. p. 57 Hamvas Béla: Messianizmus és diktatúra, in: Patmosz 1.123. p. 30 Sárospalái HiM
