Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Marjovszky Tibor: Kálvin és az Ószövetség
Kálvin és az Ószövetség Végül pedig egy kérdés: Vajon milyen volt Kálvin szerint egy jó kommentár? A kérdés nem költői és megválaszolhatatlan, mivel erről világosan állást foglal egy GRYNEUS-hozS9 írt levélben. Ezt a levelet 1539. október 19-én írta egy évvel első, a Római levélhez írt kommentálja előtt. Fontosságát mutatja, hogy az írást csatolta a kommentárhoz.59 60 ,Mert mindketten úgy vélekedtünk, hogy a magyarázó legfőbb erénye az áttekinthető rövidség [perspicua brevitas], s valóban, minthogy szinte az egyetlen feladata, hogy feltárja annak az írónak gondolatát [mens scriptoris], akiriek magyarázására vállalkozott.” A terjedelemről pedig ezt írja: „...én mégsem tudok tágítani a rövidség iránti vonzalmamtól. De mivel az emberi szellem természetével velejár az a különféleség, hogy egyesek inkább ehhez, mások meg inkább ahhoz vonzódnak: e tekintetben valóban meglehet mindenkinek a maga véleménye, csak senki se akarja a többieket mind a maga nézetének elfogadására kényszeríteni. így azután sem mi, akik jobb szeretjük a rövidséget, nem vetjük el, vagy nem vetjük meg azokat, akik a szentkönyveket bővebben vagy terjengősebben magyarázzák, s ők viszont szintén elviselnek minket, még ha úgy vélekednek is, hogy nagyon rövidek és tömörek vagyunk.6l” Zárjuk egy mai - véleményünk szerint - jó úton járó véleménnyel: Mit tanulhatunk Kálvintól a Bibliához való hozzáállásunkra nézve? Ezt illetően Kálvinnak egy olyan 1546-os levelére utalok, amelyet csatoltak Olivetanus átdolgozott bibliafordításához. Az „Olvasóknak” szóló levélben Kálvin a Bibliához való hozzáállásunk helyes módjának szentel figyelmet. [...] A levél olyan szakasszal kezdődik, amelyben Kálvin a Biblia különleges jelentőségét hangsúlyozza. Feltűnik néhány dolog. Az első az a mód, ahogyan Kálvin a Biblia jelentőségét megfogalmazza. Nem fejtegetésként, hiszen az túl nagy távolságtartást okozna. A Bibliáról kincsként beszél. Ennek a kincsnek a hatalmas értékét pompás, magával ragadó stílusban foglalja szavakba.”62 Felhasznált irodalom: Greef, W.de: Calvijn en zijn uitleg van de Psalmen, een onderzoek naar zijn exegetische methode, Kok Kämpen 2006. Greef, W.de: Johannes Calvijn zijn leven en geschriften, 2e herziende druk, KOK Kämpen 2006. 59 Kálvin János, A Római Levél magyarázata, fordította Rábold Gusztáv, a fordítást átdolgozta és sajtó alá rendezte Nagy Barna, Budapest 1954. (Református Egyházi Könyvtár XXVI.) XIII. 1. 60 CO 10b, 402-406. 61 Kálvin János, A Római Levél magyarázata, fordította Rábold Gusztáv, a fordítást átdolgozta és sajtó alá rendezte Nagy Barna, Budapest 1954. (Református Egyházi Könyvtár XXVI.) XIII. 1. 62 W.de Greef-M.van Campen: Calvijn na 500 jaar, een lees - en gesprekboek, Boekencentrum 2009.15.1. Sárospataki Fűltetek 19
