Sárospataki Füzetek 13. (2009)

2009 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bolvári-Takács Gábor: A "sárospataki iskola" történeti kutatásának új dimeziói. The New Dimensions of the historical research ont he 'School of Sárospatak'

Bolvári-Takács Gábor

így nevezték azt a dokumentum-játékfilmes csoportosulást, amely 1973 és 1984 között útnak indította Dárday István, Ember Judit, Gazdag Gyula, Schiffer Pál, Tarr Béla, Vitézy László rendezőket.? A fogalommal legújabban a „debreceni iskola” kapcsán találkoztunk: e címmel jelent meg monográfia, feldolgozva a Debreceni Egyetem neveléstudományi tanszéke professzorainak (Mitrovics Gyula, Karácsony Sándor, Jausz Béla, Kelemen László) életművét.7 8 * Bár az iskola fogalma - mint láttuk - nemzetközi és hazai viszonylatban egyaránt elterjedt, a „pataki iskola” vonatkozásában mégsem az eddigieket vélem megfelelő megközelítési iránynak. A helyes út megtalálásához hozzásegített Leonyid Batkin Az itáliai reneszánsz című könyve, amelynek címlapján Raffa- ello Athéni iskola című, 1509-ben készült vatikáni freskója látható. Az eddig is nyilvánvaló volt, hogy az athéni iskola ebben az összefüggésben jelenti egyrészt az ókori görög intézményt, másrészt magát Raffaello művét. Van azonban a címnek harmadik értelmezése is, amelyet Batkin a kötet utószavában fejt ki. Véleménye szerint ugyanis Raffaello freskója nem más, mint a reneszánsz gondolkodás és életszemlélet, azaz a dialogizmus és a történetiség megtestesítője, hiszen a freskó szerkezetében, tartalmában és szimbólumrendszerében egyaránt tükrözi a reneszánsz alapvető vonásait.«

E gondolatmenet nyomán a „pataki iskola” számomra egyrészt intézmény, másrészt eszmei-pedagógiai közösség (amelyet a „pataki szellem” kifejezéssel szoktuk összefoglalni), harmadrészt pedig olyan neveléstörténeti-kutatási modell, amely sajátos viszonyaival neveléstörténeti összefüggések feltárására ad lehetőséget. A „pataki iskola” e sajátos viszonyainak kutatása kapcsán a továbbiakban idődimenzióról, szellemi dimenzióról és személyi dimenzióról kell beszélnünk.

Idődimenzió: az időbeli határok

A „pataki iskola” történetének fénykorát Koncz Gábor, a már említett előadásában, az 1920 és 1951 közötti bő három évtizedre tette.10 Nem vitatva e korszak kiemelkedő sikereit és eredményeit, úgy vélem, a pataki iskolatörténet kutatása szempontjából a 19. század második és a 20. század első fele is hangsúlyos, tehát számunkra az 1850 és 1952 közötti száz év a releváns, mert tartalmilag, szellemileg és társadalmi hatásmechanizmusa szempontjából ez a leggazdagabb korszak. Alátámasztják ezt azok az események, amelyek hosszú távon meghatározták az iskola fejlődését.11 Néhány példát kiemelve: 1857-ben

7 V.ö.: Zalán Vince (szerk.): Budapesti Iskola. Magyar dokumentum-játékfilmek 1973- 1984, Magyar Dokumentumfilm Rendezők Egyesülete, Budapest, 2005.

8 Brezsnyánszky László (szerk.): A „Debreceni Iskola” neveléstudomány-történeti vázlata, Gondolat Kiadó, Budapest, 2007. A kötetet ismerteti: Bolvári-Takács Gábor: A debreceni neveléstudományi iskola, Zempléni Múzsa, 2008. 4. szám, 100-102. o.

« Leonyid Batkin: Az itáliai reneszánsz, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1986, 483- 491. o.

10 Koncz Gábor: Sárospatak: a köszönő város, i.m. 92. o.

11 Barcza József: A Kollégium története 1849-től 1919-ig, in: A Sárospataki Református Kollégium. Tanulmányok alapításának 450. évfordulójára, Református Sajtóosztály, 1981, 155-201. o.; Czegle Imre: A tudományok művelése a Kollégiumban 1849 és