Sárospataki Füzetek 13. (2009)

2009 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kádár Ferenc: Az istentisztelet eszkatológiai tartama. The eschatological tenor of the church service

Az istentisztelet eszkatológiai tartalma

szerint az ámén formula követ. Istent dicsőítő himnuszok nyomait szemlélteti a Róm 11,33-36, Ef 1,3-14, íPt 1,3-5, Kol 1,12-14, 2Kor 1,3k.”7

De miért mondhatjuk azt, hogy Isten dicsőségének szolgálata eszkatológiai kategória? Azért, mert Isten dicsősége örökkévaló. Benne van a múlt, jelen és a jövendő. Méltó őt dicsérni a szabadítás múltbeli eseményeiért, a most adott kegyelemért, és a jövőre vonatkozó ígéreteiért. De Isten dicsősége nem pusztán a történelem idősíkjaiban érvényes, hanem azokon túl is teljed, ezért válik az istentisztelet kozmikus eseménnyé, amelybe az egész teremtett- ség, sőt az eljövendő világ is bekapcsolódik7 8 9.

Amikor a gyülekezet az istendicsőítés szolgálatát végzi, akkor Isten dicsőségének egyetemes és eszkatologikus valóságával találkozik. Az Urat énekben, imádságban magasztaló gyülekezet kilép a jelen, az aktualitások szorosságából, és részese lesz egy egyetemes történésnek. Az istendicsőítés fontosságát mélyebben megértve egyértelművé válik a gyülekezet számára az, hogy az egész liturgiának mennyire lényegi összetevője az eszkatológiai tartalom.

Azért is fontos ez, mert más hangsúlyok a divatosabbak ma. Az emberi elvárás az aprópénzre váltható immanencia-értéket keresi az istentiszteletben. Az igehirdetés és az egész liturgia legyen aktuális és modern, szóljon a mának, legyen emberi, könnyen feldolgozható és egyszerű. Az istentisztelet menetét alakítsuk úgy, hogy az „idegen fül és szem” számára ne legyen feldolgozhatatlan vagy megbotránkoztató.

Nem tagadva ezen elvárás részigazságát hangsúlyoznunk kell e ponton, hogy a liturgia ilyen „instant-tartalmakkal” való feltöltése nem szolgálja, sőt akadályozza az istentisztelet igazi célja elérését. A reformátort koncepció szerint az istentisztelet elsődleges célja az Isten dicsőítése, és ennek függvénye, illetve következménye a másodlagos cél, a gyülekezet épülése?. A gyülekezet tagjait, de az istentiszteleten részt vevő idegent is építi, ha porszem voltában szembesül az örökkévalóval, ha megérinti jelenét az eljövendő világ ereje.

2./ Az istentisztelet a feltámadott Krisztussal való találkozás^ A keresztyén istentisztelet húsvéti alapokon nyugszik. Sőt, az is egyértelmű, hogy a keresztyén egyház egész léte is a feltámadáshoz, illetve a megváltás eseményéhez kötődik. A Mester a mindennapokban együtt volt tanítványaival, „de a feltámadás napján, és az azután következő időben a hét első napján találkozott velük. Az Úr napja a feltámadás napja, az egyház ünnepe. Egyház viszont nincs feltámadás nélkül. Az egyház ugyanis nem egyszerűen Krisztusban hívő és Krisztust körülvevő emberek. A tanítványok Jézussal való kapcsolata a feltámadás előtt még nem egyház”10. A keresztyén egyház léte a húsvétban gyökerezik, és a húsvét lényegét megértve, pünkösdkor veszi kezdetét.

7 Dr. Lenkeyné dr. Semsey Klára: Istentisztelet Jézus intenciója szerint az ősegyházban, in: ThSz 2002/2. 70.

8 Uo.; vö.: Pásztor: i.m. (2002) 29.

9 Ld.: Nagy Sándor Béla: A református istentisztelet Kálvin felfogása szerint, Debrecen, 1937. 21k.

10 dr. Pásztor János: Krisztus feltámadása az úrnapi istentisztelet középpontja, in: RE 1985/2. 25.

Siim\|Kiliiki Fii wirk 65