Sárospataki Füzetek 13. (2009)

2009 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Sawyer Frank: Kálvin transzformációs nézete. Some Aspect of John Calvin's Trnsformational views

Sawyer Frank

tőt. Az ilyen új-kálvinista nézeteket azonban nem lehet csak egyszerűen átültetni jelenlegi globális helyzetünkre: folyamatos felülvizsgálásra - akár tudatosra vagy kevésbé tudatosra - van szükségünk. A kálvinista táboron belül a tudósok készek elismei'ni azt, hogy:

A keresztyén társadalmi vállalkozás - akármilyen éleslátó és elszánt is legyen - ritkán eredményezi azt, amit „átalakulásnak” nevezhetnénk. Általában nem ér el nagyobb eredményt, mint apró növekvésnek induló változásokat - ha egyáltalán elér valamit. A keresztyén társadalmi cselekvésnek fontos eleme annak megtanulása, hogyan cselekedjünk hittel annak ellenében, amit Ellul „hiábavalóságnak” nevez, anélkül hogy feladnánk a reményt.9

Ez olyan egészséges realizmus, amelyet Kálvinnál is megtalálunk. Igaz marad az, hogy tudósok széles köre hívja fel folyamatosan a figyelmet a kálvi- nizmus transzformációs szándékára. Ennek megfelelően Charles Taylor a következőképpen összegez egyik legújabb tanulmányában:

... a reformáció ... arra tesz kísérletet, hogy teljes társadalmakat átrendezzen.... Ez azt jelenti, hogy a szakrális hirtelen kitágul: az üdvözült számára Isten mindenhol megszentel, így a hétköznapi életben, a munkában, a házasságban stb. ... Nagy erők szabadulnak fel a dolgok átrendezésére a szekularizált korban. ... Kálvin úgy vélte, hogy kézben kell tartanunk a teljes társadalom bűneit, nehogy a gonoszak megfertőzzék a többieket. Mindannyian felelősek vagyunk egymásért és a társadalom egészéért. A rend olyan mértékű megvalósítása, amelyet a kálvinista társadalmak gyakran célul tűztek ki - pl. Genf, Uj-Anglia -, meglehetősen kivételes volt a történelemben, és úgy is értelmezték.10

Találhatunk természetesen olyan elemeket is a kálvinizmuson belül, amelyek negatív képet mutatnak. Taylor ezek közül is említ néhányat (idesorolva a gőgösségre és az intoleranciára való hajlamot). Sokan tesznek majd ilyen jellegű megjegyzéseket Kálvin születésének 500. évében, amint a média előveszi majd a régi könyörtelen képet. Az első téma, amelyet negatív megvilágításban szokás feltüntetni: a kiválasztás és elvettetés eszméje az üdvösség kérdésében. Későbbi református teológusok igyekeztek ezt a témát jobb megvilágításba helyezni, és rámutattak arra, hogy a kérdésnek több oldala van, mint ahogyan azt időnként feltételezik.11 Egyéb panaszok között szerepel az is, hogy a törvényeskedő etika „puritán” értelmezése az „én-jobb-vagyok-mint-te” magatartáshoz vezet. Egyes kálvinista mozgalmak bizonyos vonásai túlságosan is

9 Nicholas Wolterstorff, ‘In Reply’ to Steve Matthonnet-Vanderwell’s article, ‘Reformed Intramurals: ‘What Neo-Calvinists Get Wrong’, mindkét tanulmány in Perspectives: A Journal of Reformed Thought (Reformed Church Press, Grand Rapids: February 2008), 18.

10 Charles Taylor, A Secular Age (Cambridge: Belknap Press of Harvard University, 207), 77-8411 A téma rövid bevezetéséhez Id. Gordan J. Spykman, Reformational theology - A New Paradigm for Doing Dogmatics (Grand Rapids: Eerdmans, 1991), 507.skk. Hosszabb áttekintéshez Id. Otto Weber, Foundations of Dogmatics (Grand Rapids: Eerdmans, 1983), 2.köt., 411.skk.

36 Siims|iiiliiki Fiiaiek