Sárospataki Füzetek 13. (2009)

2009 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Paul Wells: A kisebbségi lét kihívásai. Challenges of Being a Minority

A kisebbségi lét kihívásai

más és kudarcok közepette kitartottak szelídségben, békességben, türelemben, engedelmességben és reménységben, olyan erkölcsi és lelki győzelmeket arattak, amelyek a különleges tisztelet helyét szerezték meg nekik a hívők dicsőségcsarnokában, ott, ahol az első hely a Zsidók n hithőseit illeti meg.”57

A fontos az, hogy tettek valamit, lelki hadviselést folytattak, és ezt egy bizonyos lelki-szellemi magatartással tették, ami ahhoz a kérdéshez vezet, hogy mi mint református kisebbség mit és hogyan tehetünk ma?

A helyzet Európában lehetőséget kínál a református kisebbség számára arra, hogy egyedülálló módon közreműködjön. A keresztyén egyházakról általában azt mondják, hogy drámai hanyatlásuk ellenére „továbbra is létezni fognak valamilyen csontváz alakzatban egyre növekvő elszántsággal egyre csökkenő számú támogatóik részéről.”58 59

Egyre inkább kezdik felismerni, hogy a protestantizmus három fő irányzatnak megfelelően átrendeződik, az egyházak egymáshoz közeledése és a modernségre adott eltérő válaszok eredményeképpen - szociológiai, ökumenikus és evangelikál protestantizmusról beszélnek. Egy kortárs magyarázó arra a következtetésre jut, hogy a szociológiai protestantizmus továbbra is eltűnő félben lesz, más vallások (buddhizmus, újpogányság), a csináld-magad vallások és az ateista közömbösség javára... Az egyházközpontú ökumenikus protestantizmus új erőre kap, hiszen még sok tennivaló van hátra a gátak megerősítésére és az elveszített területek visszaszerzésére egy posztkeresztyén kontinensen. Végezetül itt van az evangelikálok és új-evangelikál csoportok növekedésének tényezője, amelyek egyre nagyobb befolyással bírnak, jóllehet az, hogy milyen lesz a viszony ezek között a csoportok és a történelmi egyházak között, annak meghatározása még várat magára.5«

Mit tud kínálni a református közösség ebben az új európai kontextusban és kialakulóban lévő egyházi helyzetben?

Találunk egy „negatívumot” a protestantizmus református hagyományában, ami nem valami biztató, és becstelen lenne úgy tenni, mintha nem létezne. A református teológia igyekezett mindent megtenni, hogy a legjobb termékkel álljon elő, amihez a legrosszabb eladási technika és túlságosan gyakran intellektuális gőgösség társul. Még csak nem is kisebbség, hanem egy darabokra hullt mozgalom, amely túl sokszor adta fejét önelemző kérdésekre a kifelé forduló, mások felé nyitó misszió helyett. Mindebből a következő figyelmeztetés vonható le: ahhoz, hogy egy kisebbség növekedjen, léteznie kell, azonosíthatónak kell lennie, és olyan vonzóerővel kell rendelkeznie, mely üzenetét előreviszi.

Hogy felütéssel zárjuk: a református örökség „pozitívuma” annak hitelvi bányájában nyugszik - a végtelen személyes Isten- , aki cselekszik és szól, a Szentírásról szóló tan, megváltás mint ajándék, személyes elégtétel, a meg57 James I. Packer, Among God’s Giants. Aspects of Puritan Christianity (Eastbourne: Kingsway, 1991), 25. Magyarul: A megújulás teológiája - Bevezetés az angol puritanizmus világába. Ford. Pásztor Péter (Kolozsvár: Koinónia, 2000), 21.

58 Callum Brown, The Death of Christian Britain. Understanding Secularisation 1800- 2000 (London: Routledge, 2001), 197.

59 Sinclair, ‘La minorité protestante’, in Bastian, Messner, szerk., Minorites religieuses dans Vespace européen, 209-225.

Siiiiispiilaki Fii/Hi'k 29