Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Paul Wells: A kisebbségi lét kihívásai. Challenges of Being a Minority
Paul Wells ség”, vagy dióhéjban megfogalmazva: „pastiche spiritualitás”18 (az eredeti látszatát keltő hamisítvány). Azonban ezeknek a leírásoknak egyike sem húzhatna elválasztó vonalat a keresztyénség és a New Age gyakorlatok között. A múltban a többségnek volt igaza, és ezt senki nem kérdőjelezte meg.1« A hovatartozás és a behódolás (konformitás) úgy összeillettek, mint a sárgarépa és a borsó. A konformitás azonban ma már nem feltétele a társadalmi elfogadottságnak. Ebben a kontextusban a vallás időszerűtlenné válik, magánüggyé, a vallásszabadság pedig többé már nem téma.211 Az egyházak intézményként a senki földjén találják magukat, a vallási kínálatok globalizációja (ahol a legeg- zotikusabb gyakorolhatja a legnagyobb hatást) és az egyéni választás elsőbbsége (mely szubjektivitáson és zsarnoki jelen pillanaton alapszik) között. Ebből a szempontból a keresztyén egyházak nem kivételek az alól, ami az ultramodern társadalmakban történik más, korábban jelképes tekintéllyel felruházott intézményekkel: családdal, iskolával, politikai pártokkal vagy a törvény és rend képviselőivel.21 Úgy tűnik tehát, hogy a 21. századi Európában a helyzet nem teljesen különbözik a keresztyénség elültetésének idején a római világ vallási helyzetétől. Amikor a vallást hivatalosan és nyilvánosan gyakorolták, akkor az társadalmi célt szolgált minden nagyobb meggyőződés nélkül, jóllehet ellenőrizetlenül virágoztak a magánjellegű superstitiones egészen addig, amíg nem ártottak a közrendnek.22 Másképpen megfogalmazva: amikor Diana hercegnő halálának tizedik évfordulójáról megemlékezve az egybegyűltek imádságokat hallgatnak és dicséreteket énekelnek, jobban hisznek-e a segítségül hívott Istenben, mint római társaik, akik pogány kultuszokat gyakoroltak? Kételyeink támadnak. Európa heterogén valóság, történelmileg, politikailag, földrajzilag és vallásilag, éppen ezért anomália „keresztyén Európáról” beszélni. A keresztyén probléma A leírt helyzetben Kovács Mariska hovatartozás nélkül hihet. Gyülekezetépítőktől tudjuk, hogy az új gyülekezetek olyan embereket szólítanak meg, mint ő, aki ez idáig sehova sem tartozott.23 Az is lehet, hogy Mariska hit nélkül tartozik valahova függetlenül attól, hová teszi be a lábát vasárnap délelőtt. A felvázolt helyzetek egyike sem igazán felel meg a bibliai normának, legalábbis az újszövetségi fogalmak szerint. Ez egy újabb alternatívát tár elénk: 18 Willaime, Europe et religions, 67. Vö.: David F. Wells, Above All Earthly Pow’rs, (Grand Rapids: Eerdmans, 2005), III. fej. a „pastiche spiritualitásról”. 19 Ld. Bastian, Messner, szerk., Minorités religieuses dans l’espace européen. Approches sologiques et juridiques, 63-94. 211 Ez alól kivételt képezhet az egykori Kelet-Európa, a protestáns kisebbségek többségi nyomásnak vannak kitéve. Vö.: Peter G. Danchin, Elizabeth A. Cole, szerk., Protecting the Human Rights of Religious Minorities in Eastern Europe (New York: Columbia University Press, 2002). 21 Willaime, Europe et religions, 61. skk. és IV. fej. 22 Michael Green, Evangelism in the Early Church (Grand Rapids: Eerdmans, 1970) 34-37; Harnack, Mission, 43-45. 23 Stuart Murray, Church Planting. Laying Foundations (Carlisle: Paternoster, 1998), 42-4316 Siinis|iiilaki Fizrlfk
