Sárospataki Füzetek 13. (2009)
2009 / 1. szám - INTÉZMÉNYÜNK TÖRTÉNETÉBŐL - Szatmári-Karmanoczki Emília: A Sárospataki Református Teológiai Akadémia tiszteletbeli tanárai. Honorary Professors of the Sárospatak Reformed Theological Academy
A Sárospataki Református Teológiai Akadémia tiszteletbeli tanárai ban prodékán, 1996-97-ben megbízott dékán, majd 1996 és 1999 között a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektorhelyettese volt. 2003-ban tudományos és oktatói munkássága elismeréseként megkapta a Károli Gáspár-díjat. Eddig 16 könyve, megközelítőleg 100 tanulmánya és exegetikai segítő anyaga, valamint számos egyéb írása és cikke jelent meg. A Sárospataki Református Teológiai Akadémia a Sárospataki Református Kollégium alapításának 475. jubileumi évében, 2006. augusztus 19-én avatta tiszteletbeli tanárává. A Doktorok Kollégiuma 2007-ben Aranygyűrűs Teológiai Doktor kitüntetéssel méltatta dr. Lenkeyné dr. Semsey Klára debreceni nyugalmazott teológiai professzor munkásságát. Dr. Schweitzer József (*1922, Veszprém) 1922. október 13-án született Veszprémben. Édesapja jogász volt, édesanyja tanítónő, aki fia születése után 1 évvel elhunyt. Édesapja nem nősült újra, gyermekét az anyai nagyszülőkkel, Dr. Hoffer Árminnal és hitvesével közösen nevelte. A nagyapa ekkor veszprémi főrabbi volt, később pesti rabbi és az Országos Rabbiképző Intézet professzora. Nagyapjának fővárosba kerülésével lett a gyermek Schweitzer József is elsős elemista Budapesten. Időközben a nagyszülők elhunytak, az édesapát pedig Auschwitzba deportálták, ahonnan már nem térhetett haza élve. A családból sokaknak ez lett a sorsa, többen pedig munkaszolgálatban pusztultak el. Schweitzer József a pesti elemi iskolai tanulmányok után a Zsidó Gimnázium diákja lett. Kiváló hittanára volt a mártírhalált szenvedett dr. Kohn Zoltán rabbi. 1940-ben érettségizett. Ezután az Országos Rabbiképző Intézet, s egyben a bölcsészettudományi kar hallgatója is volt, ahol sémi nyelvészetből, ókori keleti történelemből és szociológiából doktorált. Rövid vallástanári működése után - miközben 1947-ben rabbivá avatták -, 1981-ig Pécsett volt rabbi, majd ettől az évtől Budapesten végezte hivatását, többek között a Hegedűs Gyula utcai zsinagógában, ahol korábban a nagyapja is. 1964-től tanára, majd 1985-től igazgatója az Országos Rabbiképző Intézetnek. Időközben országos főrabbivá választották. Rektori és főrabbi tisztségéről saját elhatározásából 80 éves korában mondott le és vonult nyugdíjba. Schweitzer József az ELTE Bölcsészettudományi Karának címzetes tanára, az MTA Vallástudományi Szakbizottságának tagja, a Keresztény-Zsidó TársaSliimvpiiliiki Fü/iick 101
