Sárospataki Füzetek 12. (2008)
2008 / 1. szám - MEGEMLÉKEZÉS - Szabó Lajos: Veszélyben a WC! Krónika a XX-ik századból, Pannóniából
Veszélyben a WO szabad felhasználni), több mint ezer forint jutott az iskolára is. Hiszen egyházi cél az is: veteményeskert, drága melegágy az egyház számára. A tanító nyugtalan és kérdi a papot:- Mi a teendő, kérlek szépen?! A pap legyint:- Semmi! Vágynak nekünk felettes hatóságaink, püspök atyáink, zsinati öregjeink, sioni bölcseink. Náluk a mi szájunk. Tudják ők, hogy mit kell tenni. De azért nyugtalan lesz az ő szíve is kicsit. Hogy megnyugodjék, előveszi a Bibliát, s találomra kereső kezei között megnyílik az azon a helyen, ahol ez olvasható: (I.Kir XXI,1-16 v.) „Lön pedig ezeknek utána, vala egy szőlője a Jezréelbeli Nábótnak, mely szőlő Jezréelben vala, Akhábnak, a samáriabeli királynak háza mellett. És szóla Akháb Nábótnak mondván:Add énnékem a te szőlődet, hogy énnékem legyen veteményes kertem, mert közel vagyon és szinte az én házam mellett, és tenéked érette jobb szőlőt adok annál. Vagy ha tenéked tetszik, pénzül adom meg az árát. Felele Nábót Akhábnak: oltalmazzon az Ur engemet attól, hogy tenéked adjam az én atyáimtól maradott örökségemet. Akkor hazaméne Akháb nagt' bánattal és bústúással a beszéd miatt, melyet szólott néki a jezréelbeli Nábót mondván: nem adom tenéked az én atyáimtól maradott örökségemet. És lefekiivék az ő ágyára és orcáját a fal felé fordítá, és nem evek kenyeret. Hozzája menvén pedig az ő felesége Jezábel monda néki: miért háborodott meg a te szíved, és kenyeret nem eszel? Ki felele néki: mert ama jezréelbeli Nábótnak szólék mondván őnéki: add énnékem a te szőlődet pénzen, vagy ha inkább tetszik, más szőlőt adok néked érette. O pedig felele: nem adom tenéked az én szőlőmet. Es mondá őnéki Jézabel az ő felesége: Ekképpen bírod-é no tán te az Izráel országát? Kelj fel, egyél kenyeret és a te szíved örvendezzen, én tenéked adom a jezréelbeli Nábótnak szőlőjét. És levelet íra Akháb nevével, melyet megpecsétle az ő gyűrűjével, és elküldé a levelet a Véneknek és a Fő embereknek, kik Nábóttal eg}' városban laknak vala. Ekképpen írt vala pedig a levélben mondván: Hirdessetek böjtöt és ültessétek Nábótot a nép között a főbb helyre. És ő ellene állassatok két hamis férfiakat, kik tanúbizonyságot tégyenek ellene mondván: megszidalmaztad mind az Istent, s mind a királyt. Annakutána vigyétek ki és kövezzétek meg őtet, hogy meghaljon. Akképpen cselekedének azért a vének és a fő emberek, kik az ő városában laknak vala, miképpen Jézabel nekiek megizente vala, és amint a levélben megírta vala, nelyet nekiek küldött vala. Böjtöt hirdetének, és ülteték Nábótot a nép között a főbb helyre. Előjövének azután két hamis férfiak, és ő ellenébe leülének, és tanúbizonyságot tőnek ő ellene azopk a hamis férfiak Nábót ellen a nép előtt mondván: megszidalmazta Nábót az Istent és a küályt. Kivivék azért őtet a városból és megkövezék őtet és meghala. Azután megizenék (ézabelnck mondván: Megköveztetett Nábót és megholt. Lön pedig, mikor meghallotta volna Jézabel, hogy' megköveztetett volna Nábót és megholt volna, monda 97
