Sárospataki Füzetek 12. (2008)

2008 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Simon Norbert: Was Albert istenképe műveiben

IFass Albert istenképe műveiben

imádkozik. Az írástudók felelősségével mindent megtesz, amivel a kitűzött célt szolgálhatja. Szinte felcsendül a vers olvasása közben Kölcsey Himnusza: .Jsiegbűnbödte már e nép a múltat, s jövendőt. ” De megbocsátás csak akkor várható, ha a megpróbáltatások véget érnek. Akkor lehet lezárni a múltat, és csak előretekinteni, a jobb jövőn munkálkodni. Azt hihetnénk, hogy véget ér a fohász, de egy „de” - vei folytatódik, mintegy sietségben odavetett utóirat, amely fontossága miatt nem maradhat le. Ahol a Miatyánk sorai véget érnek, teljes egészében átveszi helyét az idő rövidsége miatti kérés: minél hamarabb következzenek be az imában foglaltak, mert fogy az élet, a test idegen földbe tér, és a léleknek túl nagy utat kell megtennie hazáig. Ahogy fog}' az idő, lerövidül a fonna is, sok évtized eltelt, sok munka van benne, történnie kellene valami pozitív változásnak.

,, Volt egyszer egy ember, aki S háe^a udvarán oszlopot épített a% 0 Istenének. ”v> A homokszemcséket köddel kötötte össze és hittel. Amikor az emberek csodálkozva látták, hogy a szél sem döntötte le az oszlopot, amely hittel épült, ledöntötték ők maguk. Erre az ember szitkozódás nélkül kiment az udvarra, „és hittel a szivében kezdett új oszlopot építeni a~ 0 Istenének”w (Szentgotthárd, 1926. nov.)

Ez a fajta építkezés jellemezte Wass Albert egész életét. Kitartó mély hittel, hogy amit tesz, nem hiábavaló. Próbálták döntögetni az oszlopot, de úgy tűnik, egyre stabilabban áll. O megtette a magáét. A mai embereken áll, hogy „látó-ember”-ként tudják-e értékelni munkásságát, hogy kőértékű lesz-e az, vág}7 elfolyik, mint a víz.

39 Wass Albert: Előhang. In A bujdosó imája. Piski. Budapest, 1998. 7.

40 Wass Albert: Előhang. In A bujdosó imája. 7.