Sárospataki Füzetek 12. (2008)

2008 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Simon Norbert: Was Albert istenképe műveiben

Simon Norbert gyermekben, mert bár Ö néma maradt nyírói előtt, mégis általa lett üd­vösségünk.18 Úgy, mint a Sodorna népe csodálkozik (Rézkígyó) c. művében, ahol a pap addig jut, hogy azért pusztult el a város, mert „Isten nem szereti a világot!” „0 kegyetlen Isten!... teljék örömed Isten a pusztulásban és a nyomorúság­ban!”'9 Ekkor jön egy gyermek, fát ültet. Aggodalmaskodva meg akarják állítani, ám ő rájuk nevet, és elülteti a fát. Fölnéz az égre, és szól: „Édes Jóistenem, most adhatnál egy kis esőt, ami avj illeti, hogy gyökeret verhessen a jam!'2" Az eső elkezdett esni, a gyerek játszott és dudorászott. A város pusztulása után megmaradt 6 ember meg csak csodálkozott. Ez a pap vallja be, hogy „nem volt Istennel kapcsolatom. ”21 Elsajátította a szertartásokat, és megtanult beszélni az Istenről az emberekhez, úgy, ahogy a többi pap is teszi. De „Isten olyan messze van, testvéreim. Ti nem is tudjátok még, hogy milyen messze. Csak én tudom igazán, mert én kerestem Öt... És bevallom, én sem tudok róla sokkal többet, mint amennyit ti tudhattok. Mindössze, hogy ti a templomban lakozpnak hittétek, én pedig tudtam, hogy nincsen ott. ”22 23 24 * 26 Igv ír hasonló tapasztalásáról az Istenkeresés c. művében: ..... amíg e z a szó Isten, csak annyit jelentett, amennyit maguk, vasárnapi álszenteskedéseikkel belemagyaráztak, addig tudtam, bog’ mindez nem e£)'éb, mint a tömegember kényel­mes önigazolása. Vannak, akik Isten létét csak arra használják, bogi1 saját felsőbbren­dűségüket igazolják, és bűnbocsánat címén tetteik felelősségét áthárítsák. Ezekre az emberekre a világnak nincs szüksége. Azokra van szükség, akik „átmentik a jövendőt ebből a rom-világból egy újba. Ilyennek tűnik fel az író, aki rájön arra, hogy hiába a házak újjáépítése, ha az emberi romok meg­maradnak. Ezeken a lelkeken kell segíteni, melynek menete: hinni a jóság­ban, a megbékélésben, a szeretetben, s ezeken át az emberekben is. „Amíg nem tudunk hinni az emberben, addig nem tudjuk újjáépíteni a világot sem. Ez a Noé-féle bárkaépítők feladata, a többi csak szemét, amit „ide-oda söpör az özönvíz árja”. Ennek kifejtésekor a szereplő „Isten nevét nem említette egyetlen egyszer sem, nekem mégis úgy tűnt, mintha Róla beszélt volna egész ‘dő alatt. "2lS Vannak, akiknek Istentől kapott feladatuk van, s Isten vigyáz rájuk, amíg végrehajtják. „Álért csak az igazság az élet. Ami nem igazság, azpuszjulás” , Ay 18 Ézs 53: 7 Wass Albert: Rézkígyó. Hagyaték. Kráter. Pomáz, 2002. 40. 211 Wass Albert: Rézkígyó. Hagyaték. Kráter. Pomáz, 2002. 40. 21 Wass Albert: Rézkígyó. Hagyaték. Kráter. Pomáz, 2002.41 22 Wass Albert: Rézkígyó. Hagyaték. Kráter. Pomáz, 2002. 41. 23 Wass Albert: Voltam és más önéletrajzi írások. Istenkeresés. Kráter. Pomáz, 2005. 175. 24 Wass Albert: Voltam és más önéletrajzi írások. Istenkeresés. 175. 2:1 Wass Albert: Voltam és más önéletrajzi írások. Cica. 183. 26 Wass Albert: Voltam és más önéletrajzi írások. Cica. 183. 82

Next

/
Thumbnails
Contents