Sárospataki Füzetek 12. (2008)
2008 / 1. szám - OKTASS, HOGY ÉLJEK! - Misák Marianna: Jakab, 3, 13
Jakab 3,13-18 cselekedeteiben valósul meg, mindenki előtt van egy kép, amivé válni szeretne. Ezt a tervet, ezt a képet követi, ez határozza meg egész magatartását. Az ember úgy él, ahogyan gondolkodik. Mert a gondolatai határozzák meg. S ha a gondolat hamis, hamis az élet, hamis a szó. A bölcsesség olyan dolog, amit kérni lehet és kérni kell. Nem az ember szerzi és gyűjti a korral és élettapasztalatokkal, kérni kell. Az igazi bölcsesség felülről való, Krisztussal jött a világba. Ha az emberi bölcsességet nem járta át, nem formálta át a felülről való, akkor könnyen beleesik abba a hibába, amiről az apostol ír. Jakab kemény szavakkal leplezi le a látszatkegyességet, s azt mondja, hiába beszéltek szép kegyes szavakat: „Ha pedig keserű irigység és viszálykodás van a szívetekben, ne kérkedjetek, és ne hazudjatok az igazsággal szemben. Ez a bölcsesség nem felülről jön, hanem földi, testi és ördögi. Mert ahol irigység van, és viszálykodás, ott zűrzavar és mindenféle gonosz tett található.” Mintha azt mondaná: ti valljátok a felülről való bölcsességet, de élni mégis az alulról való bölcsesség szerint éltek. Vagyis földi módra éltek úgy, mintha nem is lenne Isten, aki a bűnök bocsánatában atyai kezét nyújtotta. Mindig újra elfeledkeztek a gyakorlatban, hogy a felebarátunk, embertársunk, akivel éppen dolgunk van, a testvérünk, éppen úgy gyermeke az Atyának, mint ti magatok. Ez az életbölcsesség nem felülről látja és értékeli az embert, a barátot, az ellenséget, hanem alulról. Pusztán földi szempontból. A másik amit kihangsúlyoz, hogy testi módra élnek. Csak ösztöneikre gondolnak, arra a területre, ahol az érzések uralkodnak és határoznak meg mindent. Arról van itt szó, hogy ha a testi indulatok, szimpátia és unszimpátia, jó vagy rossz kedv szabja meg a másik emberhez való magatartást, ott szó nincs felülről való bölcsességről. A harmadik tulajdonsága az alulról való bölcsességnek: ördögi. Ahol a testi indulat uralma van, ahol az ember mindig elfeledkezik az Isten megbocsátó szeretetéről, ott nyitott kaput talál a sötétség hatalma. Mindettől az igazi bölcsességnek el kell határolódnia. Amiket itt az apostol felsorol, mindezek az olvasók szívében játszódnak le, ahonnan kiindulnak és lecsapódnak az indulatok. Amelyik szívben ilyen állapotok uralkodnak, az nem adhat okot a dicsekvésre. Ha ezt valaki mégis megtenné, akkor az hazudik az igazság ellenére. S mindennek semmi köze a felülről való bölcsességhez. Ahol irigység van, ott viszálykodás, harag s minden, ami ezzel együtt jár, ahogy Jakab is írja, mindenféle gonosz tett található. Aki csak a földiekre néz, annak ez határozza meg a gondolkodását, magatartását. Az nem tud másra koncentrálni csak az éppen számára aktuális, fontos földi dolgokra, gondokra, a szem előtt valókra. S ebből következik, hogy az élete tele van elégedetlenséggel, zúgolódással, keserű- séggel. Mert ezen túl nem lát, s ennek érdekében tesz mindent. Ez az ember szelídség helyett, hatalmaskodó, engedelmesség helyett Isten ellen lázadó, az ördögnek engedelmeskedő. Az ördögi bölcsesség nyomában pedig harag, bosszú, gyűlölet támad. Vagyis a sötétség erői eluralkodnak, 7
