Sárospataki Füzetek 12. (2008)
2008 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Dr. Frank Sawyer: Teológiai-etikai kérdések az első kőtábla parancsolataiban
Frank Sawyer Melyik Istenben higgyünk? A gonosz csak illúzió, ahogyan a hinduizmus tanítja? A gonosz következménye a világhoz mint fizikai valósághoz való kötődésünknek, ahogyan azt a buddhizmus tanítja? A megváltás a vágyainktól való „elszakadásban” rejlik? A gonosz az anyaggal együtt adatott végességünk áraként, ahogyan azt a neoplatonizmus és a gnoszticizmus tanítja? Egyenlő esélyű küzdelem folyik jó és rossz között, ahogyan a perzsa próféta, Máni és a tanításaiból kialakult manicheizmus tanítja? A gonoszt mindig determinálja Isten, ahogyan azt a fatahsta elméletek tanítják, és ahogyan megtalálható különböző alakban a sztoikusoknál, az iszlámban és a kálvinizmusban (legalábbis a szélsőséges szisztematikusoknál)? Isten netán véges, ezért nem tudja feltartóztatni a gonoszt, ahogyan azt a folyamatteológia bizonyos irányzatai tanítják, mely szerint Isten a világgal együtt fejlődik? Mit mond a Biblia? Számos textust és szakaszt lehet idézni — az O- és az Újszövetségből is —, hogy megmutassuk, a gonosz és a szenvedés kérdéséről többféleképpen is beszél a Biblia. a) A Bibhában a gonosz és a szenvedés az ördög kísértésével, és az emberi bűnnel — mely lényegében az Isten elleni lázadás — áll összefüggésben. A Mózes első könyvének 3. része és egyéb szakaszok beszélnek így a kérdésről. b) A szenvedés olykor Isten ítéletének és büntetésének van beállítva. A végső megállapítás ezzel kapcsolatban az, hogy mindannyiunknak meg kell jelennünk Isten ítélőszéke előtt. c) A szenvedés és a gonosz lehet fegyelmező (és nevelőerejű) annak érdekében, hogy magasabb értékeket tanuljunk. A tékozló fiú példázata ezt a vonást hordozza. d) Hallunk olyanról is, hogy Isten hitünk próbájaként engedi meg a szenvedést, mint például Jób könyvében. e) A szenvedés segíthet abban is, hogy teljesebb Istenismeretre vezessen: többet jelentsen ki Isten szeretetéről az övéinek és ennek a szenvedő világnak. Istennek az égő csipkebokorban Mózesnek adott üzenetében, Hóseás prófétánál, Jeremiás szenvedéseiben és Pál apostolnál találkozunk ezzel. Ezt a feljegyzést találjuk a János 8. fejezetében a vakon született emberrel kapcsolatban: nem büntetés volt vaksága, hanem annak érdekében történt, hogy Isten dicsőségét jelentse ki, amikor Krisztus meggyógyította. A szenvedéssel mint kijelentéssel találkozunk Jézus Krisztus szenvedésében is a János 3:16-ban. 48
