Sárospataki Füzetek 12. (2008)
2008 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Hős Csaba: Csikesz Sándor valláspedagógiai látása
Hős Csaba azok az attitűdök, melyek nélkül semmit sem ér a katechetikai munka, hiszen „akit Isten nem fegyelmez, az ő Szentleikével nem igazgat, annak nincs joga fegyelmezni, de nincs joga valláspedagógiai munkásként beállni.”59 * Egy helyen, egészen gyakorlati módon, részletekbe menően beszél Csikesz arról, hogy a valláspedagógus csak magát fegyelmező, önmegtartóztató ember lehet. Ennek az érdekében pedig le kell szoknia bizonyos dolgokról, és rá kell szoknia bizonyos dolgokra. Le kell szoknia a káromkodásról, a pletykáról, a rágalmazásról, a kényelemről, a lustaságról, a gőgről, és az önön dicsőség kereséséről. Rá kell szoknia a magatartás és megjelenés mértékletességére a ruházkodásban, az egészség tekintetében, a sportban, de a szórakozásban is/’" Nyilván Csikeszt korának legkirívóbb negatív példái ösztönzik erre a konkrétságra. A valláspedagógus személyéről szóló summás vallomása pedig máig tartóan irányadó lehet: „Az evangéliumi valláspedagógusnak az if|úságot, a gyermekeket először úgy kell tekinteni, és úgy kell velük bánni, hogy gyermekeivé váljanak a katechétának, aztán tanítványaivá, és végül barátaivá.”61 Egyik előadásában Csikesz részletesen beszél a fegyelmezésről is. 62 Érdemes röviden megismernünk véleményét ebben a máig kritikus témakörben is. Elsőként a fegyelmezés okairól, szükségességéről beszél, majd summázva elmondja, hogy a fegyelmezés nem más, mint figyelmezés ill. hozzáigazodás az élet Urához. Ezután következik előadásának lényegi része, melyben részletesen, példákkal illusztrálva beszél a fegyelmezésben megengedhető és meg nem engedhető eszközökről. Ha csak felsorolásszerűen is, de had ismertessem álláspontját. A fegyelmezésben meg nem engedhető eszközök szerinte: • Az elijesztés, a megrémítés, és az elborzasztás. • A kigúnyolás, a nevetségessé tétel, a kifigurázás, a kipel- lengérezés, és a csúfnévvel felruházás. • A kínzás, a fárasztás, és az örökös ostorozás. • Az alsóbbrendűség érzetébe való beletaszítás. • A szabadságvesztésre ítélés. • A büntető feladatok. • A testi fenyíték. • Az állandó megbélyegzés. • A szülők előtti bevádolás és eláztatás. A fegyelmezés megengedett eszközei pedig: 39 Csikesz Sándor: Hogyan fegyelmezzen a valláspedaagógus? In: Csikesz Sándor emlékkönyvek 3. sajtó alá rendezte Módis László, Debrecen, 1941. 25. 611 Uo. 26. kk. 61 Uo. 34. 62 Uo. 24. kk. 36
