Sárospataki Füzetek 12. (2008)
2008 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Hős Csaba: Csikesz Sándor valláspedagógiai látása
Hős Csaba tés, imádkozó és kegyes életre elméleti vezetés”22, azaz az erkölcsös magatartás kialakítása. Sajnos nem számol ez a fajta célmeghatározás azzal az egyértelmű ténnyel, hogy „csak a vallásos élmény perifériás elemeit taníthatom: évszámokat, neveket, családfákat... De a vallásos élmény legbelsőbb magva, az ez által kiváltott életérzés kibeszélhetet- len, elmondhatatlan, leírhatatlan, tehát nem tanítható! De élhető!”2’ A módszer is igen nagt’ kívánnivalót hagy maga után, hisz az a tanterv és a végrehajtási utasításnak megfelelően történő, meglehetősen sablonos, mechanikus, poroszos jellegű tanórát eredményez, előterjesztő magyarázattal, rávezető kérdésekkel, ismétlésekkel, vizsgákkal.. ,24 Hasonlóképpen problémásnak látja Csikesz a valláspedagógia eszközeit is, melyek: „a személytelen tankönyv, órabeosztás, a mérsékelten személyes közreműködése a valláspedagógusnak, a majdnem személytelen szemléltetési és előterjesztési forma, itt-ott még ráhatás s némely adhortáció”.2’ Nem véletlen, hogy téves úton jár tehát ez a fajta valláspedagógia, hiszen nem veszi tudomásul, hogy a vallás nem tanítható, nem nevelhető, hanem csak élhető. Nem értelem, nem érzelem, hanem mindkettőből valami, ami még mélyebbre utal.26 Csikesz a valláspedagógia alapjainak keresésénél elsőként visszanyúl a forráshoz, és komoly következetességgel vallja, hogy a református keresztyén valláspedagógia eszményének keresésénél elengedhetetlen Jézus, illetve az apostolok korának vizsgálata.27 Másodszor, a valláspedagógia alapjainak keresésénél tüzetes történeti vizsgálatot végez, és joggal állapítja meg, hogy nemcsak az őskeresztvén korban bírt a katechetika istentiszteleti jelleggel,28 * * hanem ,,a katekizáció a XVI, század közepétől kezdve minden kanonikus könyvtől installálva istentiszteleti forma a protestáns egyházakban”.26 Harmadszor, a valláspedagógia Csikesz szerint nem az ember munkája, hanem csupán az emberen, mint eszközön keresztül annak a kibontakozása és megvalósulása, hogy „jézus Krisztus a saját szenvedése és vére, áldozatos halála által a Szentlélek ösztönzésével és munkájával a mennyei Ama gyermekeivé, újszülött gyermekeivé akar tenni mindnyájunkat.”3" Ez lehet a valláspedagógia legmélyebb alapja, s ennek okán válhat realitássá majd a valláspedagógia végső célja is: „Jézus 22 Csikesz Sándor: A valláspedagógia igazi válsága, í.m. 16. 23 Csikesz Sándor: A valláspedagogia válságának küszöbén, í.m. 10. 24 Csikesz Sándor: A valláspedagógia igazi válsága, i.m. 16. 2’ Uo. 2.1 Csikesz Sándor: A valláspedagogia válságának küszöbén, i.m. 10. 27 Uo. 7. 2.1 Uo. 9. kk.-’ Csikesz Sándor: A valláspedagógia igazi válsága, i.m. 15. 311 Csikesz Sándor: A valláspedagogia válságának küszöbén, i.m. 7. 30
