Sárospataki Füzetek 12. (2008)

2008 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Marjovszky Tibor: Doktrína és élmény - egy zsidó "kátérészlet" a 13. századból

Doktrína és élmény-egy zsidó „kátérészlet” a 13. századból

Marjovszky Tibor

Doktrína és élmény - egy zsidó „kátérészlet” a 13. századból

Léteznek szerzők, akiknek művei vagy nem maradtak meg, vagy csak mások idézik őket. De vannak olyan művek, melyeknek szerzői ismeretlenek, de az általuk létrehozott alkotások évszázadokig hatást gyakorolnak az olvasókra. A Széfer ha-Hinnúk [*pjnn 73D] esetében a dolog ennél bonyolultabb. Ami a szerzőt illeti, eltekintve néhány szélsőségesen konzervatív állásponttól, a személye ismeretlen marad. Korábban a mű szerzőjét a bevezetésben szereplő információk alapján próbálták azonosítani. Ott ezt olvassuk: „A hatszáztizen- három micva itt-ott elszórva fordul elő a tekercsekben, [olyan] elbeszélések között, amelyek a könyvben szerepelnek, szilárd alapvetésül, s szükséges tanúságul {-p^l “rm [szolgálnak], s amelyek megtalálhatók azokban. Az

olvasónak ártatlanságában figyelmét nem arra kell fordítania, hogy hány micvát olvasott egy bizonyos héten, s felhagyhat szíve ösztökélésével, [azért, hogy] fürgén [haladjon]1. Ezért helyénvalónak tartottam - én, nemzetségem legkisebbje, [korábbijidőmben a diákok diákja, a barcelonai Lévi házából [származó] zsidó {’jftxna ’l1) rvOD mm tmx} -, hogy a heti szakaszok szerint, abban a sorrendben, ahogy a Tórában leírattak, lejegyezzem, egyiket a másik után, hogy ifjú fiam, a gyermekek, s azok barátainak szívét ennek [tanulmányozására] ösztökéljem. [Azért, hogy] hétről-hétre a [heti]szakaszt megtanulva, a micvákat előszámlálva jártasak legyenek azokban, és értelmüket tiszta gondolatokra, s fontos dolgok[kal] való foglalatosságra szánják, mielőtt szívüket, esztelenséggel, jelentéktelen [dolgokkal], s hiábavalósággal töltenék meg. Ekkor [a micvák tanulmányozásától] többet nem fognak eltérni, akkor sem, megöregszenek.2”

A 'H kifejezés alapján azonosították a mű szerzőjét barcelonai Aharon

Hatévivel, s ez az elképzelés igen sokáig fentmaradt, tudományos cáfolata csak a tizenkilencedik század végén történt meg.4

Nem vagyunk könnyebb helyzetben a műfaj meghatározásával sem. Bár kétségtelenül didaktikai célra készült, amit a cím is egyértelművé tesz - Az oktatás könyve -, s a bevezetésből is kitűnik, (1. fönt) hogy az ifjúságot célozza meg, a dolog mégsem ilyen egyszerű. A mű, műfaját tekintve igen összetett, s különböző rétegei alapján joggal nevezhető egyszerre akár antológiának, dogmatikai kompendiumnak, pedagógiai-etikai traktátusnak, vallástörvényi kézikönyvnek is.

1 Azért, hogy minél nagyobb mennyiséget végezzen el.

2 Péld 22,6: [Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint;] még mikor megvénhe- dik is, el nem távozik attól {non mo> Ni1 irpr '2}.

' 'bn jnnK Spanyol talmudista (?Gerona?-cca. 1303). A tizenharmadik század közepén Nahmanidesz {j"2D"i} tanítványa volt. A hagyomány szerint a Talmud számos traktátusához írt kommentált, de ezekbó'l csak kettő' teljes maradt fent (JYQTTD, nio}.

4 Rosin, Ein Compendium der jüdischen Gesesetzkunde, 1873.131-134 1.

Hő