Sárospataki Füzetek 12. (2008)
2008 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Szalay László Pál: Bibliai hatás Hamvas Béla munkásságában
Bibliai hatás Hamvas Béla munkásságában sajátosan visszavetítik Hamvasra: „A szerző a tudását angyaloktól kapta, de nem közönséges, hanem arkangyaloktól, talán Mihálytól, a világ minden misztériumának őrétől.”12 A száz könyv a második világháború után megjelenő füzetsorozat első példánya az Egyetemi Nyomda gondozásában jelent meg 1945-ben, Hamvas szerkesztésében. Faragó László tollából az első 5 füzet egyidőben történő kiadása után ilyen kritikát kapott: „jóval több üzleti vállalkozásnál: határozott útmutató, társadalomnevelő cselekedet.”13 14 * Akár József Attila stílusában is mondhatta volna, hogy: „Én egész népemet fogom/ nem középiskolás fokon/ tani -/ tani!” A száz könyv előszavában Hamvas így igazítja útba az olvasót: „E száz mű közül az egyiknek legalább mindig az éjjeliszekrényen kellene lennie, hogy az ember, ha nem is többet, elalvás előtt egyetlen szót elolvasson és az emberi lét igaz tartalmából legalább valamit az éj sötétségébe világításul magával vigyen.”1« A Biblia sem hiányozhat egy ilyen életmentő válogatásból, azonban nem egy borítóval összefogott állapotban találunk rá, hanem kétfelé bontva. Júdea és a keresztyén hagyomány címszavak alatt lelkűnkben eggyé válhatnak. Ótestamentum: „Az Ótestamentumban egész földi létünk minden alapja együtt van....a nagy Név könyve. Az emberiség sorsa a nagy szent neveken nyugszik.” Az Újszövetséget pedig a szív könyveként aposztrofálja, abban kell lennie minden szavának.13 Hamvas másik, tájékozódást segítő vállalkozása 1946-ban jelent meg Anthologia humana címmel. Ebben a majd félezer oldalas könyvben egy szöveggyűjteményt nyújt az olvasónak, amiben - Hamvas szavaival élve — medi- tációs objektumok találhatóak. Ezeknek a textusoknak az a szerepük, hogy a figyelmünket, koncentrációnkat irányítsák. Az élet felszínén történő mozgástól a lét mélységei felé hív. „A könyv arra való, hogy az embert meggyőzze: életének erőit nem csak az érvényesülés, a megélhetés, a gazdagodás, a gyönyörszerzés külső szempontjai köré lehet csoportosítani, hanem belső középpont köré is.”16 Northrop Frye kanadai irodalomkritikus véleménye találkozik Hamvaséval, amikor így ír: „Az irodalom az igazi meditáció technikája. Meghív egy útra, amin végig mégy. Az utazás azonban nem ér véget akkor, amikor befogadtad a leírtakat, hanem folytatódik tovább a végtelenbe.”1? Hamvasnál ez így hangzik:,,A meditációs objektumok igazi erejüket csak évek múlva kezdik tudni kifejteni.”18 Hamvas könyvek iránt táplált különleges érzésvilága és fantáziájának szárnyalása jól tetten érhető Az imaginárius könyvek c. írásában. Szám szerint hat könyvet vesz vizsgálat alá és helyezi el abban az eszmei körben, ahová tartozó12 Hamvas Béla: A száz könyv, 21. p. 13 Darabos Pál: Egy életmű fiziognómiája II. 486. p. 14 Hamvas Béla: A száz könyv, 3. p. 13 I.m. 12, 20. p. 16 Hamvas Béla: Anthologia humana, 19. p. 17 Vö. Frye, Northrop: Az Ige hatalma, 133. p. 18 Hamvas Béla: Anthologia humana, 19. p. 95
