Sárospataki Füzetek 12. (2008)
2008 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Frank Sawyer: Gondolatok T. S. Eliot Hamvazószerda című verséről
Gondolatok T. S. Eliot Hamvazószerda című verséről Jelenti a „lélek” bűnei fölé való emelkedést is, amelyeket szintén a test bűneinek nevez - mint például irigység, harag és gó'g.16 * Pál apostol írásaiban a „test”/„hústest” az Isten akarata ellen lázadó emberiségre utal. Ebbe beletartozik az, amit a test, az értelem és a lélek bűneinek nevezhetünk.'7 Másképpen megfogalmazva: a „test” a térben való testi létezés, véges és bűnös életünk, a „lelki” pedig az Isten felé irányultságunk, vagy az örök és megváltott életünk. Eszerint az értelmezés szerint „test” és a „lélek” nem két része embertestünknek, hanem teljes létezésünk két irányultsága. Többféle mozgalom - vallásos és fdozófiai - létezett, amely a gonoszt az „anyagban” (véges lehetó'ségeinkben) helyezte el, a jót pedig a „lélekben” (beleértve az értelmet is). Eliot hagyományos nyelvezetet használ, amikor a test levetéséről beszél. Ez nem jelenti mindjárt azt, hogy a testi élet tagadásának dualizmusába esett. Eliot arról is neves, ahogyan rámutatott (a megromlott) emberi társadalom és kultúra különböző' részeit átható gonoszra. Talán mondhatjuk azt, hogy Augustinushoz hasonlóan Eliot test és lélek hagyományos dualizmusából indul ki - annak újplatonista és gnosztikus formájában -, de a továbbiakban azt egy átalakított formában, nem csupán egyszerű dualizmusban fejezi ki. Ebben az esetben az élet egzisztenciális felfogásával van dolgunk, nem pedig különálló „ontológiai” részekkel. A különbséget a következőképpen is magyarázták: a Bibliában a választási lehetőségek kettőssége a jó és a rossz „szív” közötti választás. Ez a szív „irányultságának” megválasztása - Isten akarata mellett vagy azzal szemben. Ez az O- és Újszövetség lényege. Az újplatonista szentségképzettel, mint például a plótinoszi végestől, az esetleges valóságtól való meneküléssel (azaz az anyagi hátrahagyása a lelki elérése érdekében) szemben a Biblia a mindennapi, történeti esetleges valóság megszente- lődéséről beszél.18 Kétségtelen, hogy ez a vers inkább a dualista nézetet fejezi ki (anyag/lélek dichotómiáját), de felmenthetjük Eliotot azzal a megállapítással, hogy ennek a lelkiségnek szándékos gyakorlása ez annak érdekében (mint az egymást követő lépcsőfordulók), hogy elmozduljon a világi dolgokról való lemondástól a lelki megújulás felé, a világ megújult szakrális felfogása felé. Eliot egész költészetére jellemzően ez a vers is gazdag metaforákban és különböző forrásokra utalásban. Ezeket a hivatkozásokat nagyon szabadon illeszti egybe és hozza létre belőlük saját történetét. A második részben a kulcsszavak a hangulatot fejezik ki: csontok, sivatag, titokban, feledve, kiokád stb. Ez lelki halál a megtisztulás, a megtérés útját járva. Másrészt találkozunk olyan szavakkal és kifejezésekkel, mint például: a nappal hűvösében, áldott, felragyog stb. A költő érdekes társításokat végez: áldott homok, világossággal ragyogó és öröméneket zengő tetemek. Mindez arra utal, hogy ezeket a tetemeket Isten megváltja. A „megváltás” kifejezés szintén a csontokkal kapcsolatban jelenik meg. A borókafenyőnek is jelentősége van, mint ami Illés megújulásának a helyszíne (íKir 19,1-8).19 Avers küzdelem a megújulásért, annak 16 Ld. például Galata 5,iókk. u A szív, lélek, értelem, test páli kategóriáiról lásd Herman Ridderbos: Paul: An Outline of His Theology, Grand Rapids, Eerdmans, 1975, III. rész, 19. szakasz, H4kk. 18 Vö.: Charles Taylor: A Secular Age, Harvard University Press, 2007, 275kk. 19 A Grimm testvérek egyik meséjére is gondolhatunk, amelyben egy meggyilkolt gyermek tetemét a borókafenyő tövébe temetik, ahol az csodálatosan életre kel. 53
