Sárospataki Füzetek 12. (2008)
2008 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: Isten csendje Ingmar Bergman Úrvacsora című filmjében
Rácsok Gabriella teológiai hagyomány, amelyben felnőtt:10 az ember helyzete Isten eló'tt (az ember romlottsága, képtelensége a jó cselekvésére, erős bűntudat stb.), az emberi kapcsolatok természete egy egyre áthidalhatatlanabb szakadékkal ember és Isten, ember és ember viszonyában.11 A szorongásnak, elhagyatottságnak, kétségnek, szenvedésnek, az emberiét szabadságának vagy korlátainak, Isten csendjének bergmani megfogalmazásait az elemzők gyakran igyekeznek szoros kapcsolatba álltam Kierkegaard, Heidegger vagy Sartre filozófiájával. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Bergmant egzisztencialista gondolkodónak, Kierkegaard, Heidegger vagy Sartre tanítványának tekinthetjük.12 13 A három filozófus közül Bergman egyedül Sartre-ral állítja önmagát párhuzamba: Mikor a vallás teljesen eltűnt az életemből, egy csapásra könnyebb lett élni. Sartre beszél egyik esszéjében arról, hogy mennyire gátolta, mennyire kínozta mind emberi, mind művészi mivoltában az a tudat, hogy nem elég jó, amit csinál. Lassanként, hosszadalmas intellektuális folyamat eredményeképpen ráébredt, hogy aggodalmai, miszerint nem alkot semmi értékeset, abból a vallásos elképzelésből származó atavizmusnak felelnek meg, amely szerint létezik valami, amit a Legfőbb Jónak lehetne nevezni, hogy létezik valami, ami tökéletes. Fölfedezvén magában e titkos atavizmus maradványait, kiirtotta őket, és ezáltal megszűntek azok a gátlásai is, amelyek akadályozták a művészi alkotásban. Mikor a rám nehezedő vallásos felépítmény összeomlott, szertefoszlottak írói gátlásaim is. Főképp attól a félelemtől szabadultam meg, hogy nem vagyok elég korszerű, nem vagyok elég modern. Az Úrvacsora során estem át ezen a nagy átalakuláson. Azóta, ami ezt a kérdést illeti, minden csendes, minden nyugodt bennem.1» 2. Az alkotó és elemzői Bergman elemzői előszeretettel hivatkoznak a rendező nagylelkűségére, mely- lyel műveinek értelmezésében nagy szabadságot biztosít: Úgy hiszem, elemzőimnek és kritikusaimnak minden joga megvan ahhoz, hogy tetszésük szerint értelmezzék filmjeimet. Megtagadom azt, hogy mások számára értelmezzem a filmjeimet, és nem mondhatom 10 „Az anyatejjel szívtam magamba a keresztyénséget, konzervatív keresztyén családból származom. Ilyen körülmények között természetes, hogy bizonyos archetípusok - azt hiszem, így mondják - megmaradnak a tudatom mélyén...” (idézi Györffy Miklós: Bergman - szemtől szemben, Budapest, Gondolat Könyvkiadó, 1976,138.) 11 Bird i.m. 142-143; Györffy i.m. 24; William Barrett: Irrational Man - A Study in Existential Philosophy, Garden City, New York, Doubleday Anchor Books, 1962, 28- 2912 Bergman filozófiai irányzatokkal való azonosításának kritikáját ld. Birgitta Steene: .About Bergman: Some Critical Responses to His Films” Cinema Journal, Vol. 13, No. 2 (Spring, 1974): 1-10. 13 Stig Björkman, et ab: „Interview with Ingmar Bergman” Movie, 1968: 3., magyarul Györffy i.m. 138. 22
