Sárospataki Füzetek 11. (2007)

2007 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Thomas J. Davis: Az intolerancia megtestesítője: Kálvin János a 19. századi történelemkönyvekben

AZ INTOLERANCIA MEGTESTESÍTŐJE: KAlVINJÁNOS

1.

A tankönyvek fontosságát az amerikai oktatás és ismeretek alakításában aligha lehet túlhangsúlyozni. „A meghatározó jellemzője eg)' tankönyvnek — mutat rá Sylvia Scribner — az, hog)' hiteles, irányadó tudást közvetít.”3 Más szavakkal, a diák, aki a tankönyveket olvassa, feltételezi, hogy amit azok állítanak és ahogyan állítják, az valamilyen igazolható, objektív „igazságot” képvisel. A tankönyv az osztályterem bibliája, és állításai nem megkérdőjelezhetők. Mi több, a tankönyvek mindig is az oktatás középpontjában álltak az Egyesült Államokban. „Közhely az a megállapítás — jegyzi meg lan Westbury —, hogy a tankönyvek a figyelem központi eszközei és tárgyai az iskolai oktatás minden modern formájában.”4 A tankönyv tekintélye, együttesen annak mindenütt jelenlévőségével az amerikai oktatási rendszerben, hatékony eszközzé válik az amerikaiak kulturális gondolkodásmódjának alakításában és fenntartásában.

Különösen ez volt a helyzet a 19. századi osztályteremben, ahol a tankönyv biztosította a gyakran rosszul képzett tanárok irányításával zajló órák menetét és tartalmát egyaránt.5 A 19. századi amerikai tankönyvekről készült legátfogóbb tanulmányok egyikében Ruth Miller Elsőn a tankönyvek fontosságát és központi szerepét húzza alá, emlékeztetve az olvasókat arra, hogy csak a Bibliát olvasták többet. Sőt — állítja Elsőn — egyenesen az iskolai tankönyveken keresztül alakultak ki és szilárdultak meg az amerikai hagyományok. A 19. századi tankönyv egészen egyszerűen a „társadalom eszméinek gyűjteménye volt”.6

Mi volt Kálvin esetében az irányadó üzenet a 19. századi történelemkönyvekben? Hogyan alakultak ki, szilárdultak meg és maradtak fent „tényként” a társadalom elképzelései róla? Mit tanultak a 19. századi amerikaiak Kálvin Jánosról a történelemkönyvekből — azokból a tankönyvekből, amelyeket elsősorban New Englandben, az amerikai kálvinista hagyomány hazájában írtak; azokból a könyvekből, amelyek magától értetődőnek vették Isten létezését, ennél fogva nem bélyegezhetők vallás3 Sylvia Scribner, „Cultures and Textbooks,” in The Textbook in American Society: A Volume Based on a Conference at the Libraiy of Congest on May 2-3, 1979, szerk. John Y. Cole és Thomas G. Sticht (Washington, D.C., 1981), 7.

4 Ian Westbury, „Textbooks, Textbook Publishers, and the Quality of Schooling,” in Textbooks and Schooling in the United States, szerk. David L. Elliott és Arthur Woodward (Chicago, 1990), 1.

5 John A. Nietz, Old Textbooks (Pittsburgh, Pa., 1961), 1. Nietz vezető szerepet játszott a 19. századi tankönyvekkel foglalkozó kutatások előrehaladásában. Saját megjelentetett műve mellett a témában született számos disszertációnak volt felügyelője a Pittsburghi Egyetem pedagógia professzoraként.

6 Ruth Miller Elsőn, Guardians of Tradition: American Schoolbooks of the Nineteenth Century (Lincoln, Nebr., 1964), vii,l.

55