Sárospataki Füzetek 11. (2007)
2007 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kis Sándor: A lengyelországi reformáció
A LENGYELORSZÁGI REFORMÁCIÓ Gdanskban a templom elvétele miatt lázadás tört ki, sok katolikust megöltek, Zsigmond meghátrált és lemondott arról, hogy a várost katolikussá tegye. Harmadik felgyújtása után nem engedélyezték a krakkói templom újjáépítését. Piotr Skarga a legnagyobb lengyel jezsuita prédikátor szerint a református templom felégetése helyes, sőt szükséges volt, mert létezése ok volt a zűrzavar előidézésére. Ugyanezt a politikát folytatták a keleti egyház ellen is. 1599-ben Yilnában jöttek össze a 3 evangéliumi és görögkeleti egyház lelkészei vallási és politikai egyezmény megkötésére. Mivel a konstantinápolyi pátriárka engedélye nélkül nem köthettek egyezményt, csak nézeteiket olvasták fel. Krasinski idéz az aktákból: Sok templomot, imaházat leromboltak, ez együtt járt rablással, gyilkolással, s mindezt nagy örömmel tették. A katolikus papság minden ítélet nélkül végezte ezt a távollevő helyeken, titkos kihallgatásokkal. Megtiltották a templomba járást, a temetések megtartását és templomok építését. A lelkészeket megtámadták saját házukban, onnan kidobták őket, elrabolták javaikat, megfosztották őket örökségüktől. A protestáns egyházak elpusztítására törekvő párt, mivel nem tudott ellenük jogi alapot felhozni, a helyi üldözéseket indította el. Akik jogellenesen tették ezeket, azzal a meggyőződéssel, hogy a királyi kegyelem megvédi őket a büntetéstől. így történhetett Aleksandrowiczében, ahol az égjük lelkészt megölték, a másikat egy Bitner nevű aggastyánt, átadták a gonosztevőknek, akik kivonszolták a mezőre, jobb kezét levágták, s otthagyták, közben kirabolták, a házát felgyújtották. Egy Habicht nevű lelkészt a tanulók bottal vertek agyon. Krakkóban az akadémiai hallgatók egymás után rabolták ki a protestáns iparosok, kereskedők házait, akik egymás után hagyták el Krakkót, mert sem életüket, sem vagyonukat nem tudták biztonságban. 1617-ben egy református orvost támadtak meg, vízbe akarták fojtani. 1620. május 20. napján egy skót asszony temetési menetét támadták meg, komoly összegű váltságdíj átvétele után voltak hajlandók távozni. 1631-ben a jezsuita növendékek arra vállalkoztak, hogy a közönséges csőcselék élén, kirabolják a leggazdagabb protestánsok házait. A bírósági vizsgálat eredménytelenül végződött. A Krakkóból elmenekülő protestáns kereskedők, iparosok, vagyonos családok, tömegesen költöztek Torunba és Danzigba. Krakkó kereskedelme lehanyatlott, és mélyre süllyedt a híres Jagelló egyetem színvonala. Minden egyéb tudományt elhanyagolva a jezsuiták csak a katolikus tanok oktatásával törődtek. Poznanban a jezsuiták nyílt helyeslése mellett 300 diák megtámadta a lutheránus templomot, elrabolták a berendezést, a templomot felégették és meggyalázták a sírokat. A bírósági nyomozás eredménytelen. Ez történt Lublinban és sok vidéki városban, közben III. Zsigmond uralkodása végén az ország haladt az anarchia felé. A mohó szomszédok hódító vágyának zsákmánya lett utóda, IV. László idejében. 49