Sárospataki Füzetek 11. (2007)
2007 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: Zofóniás és Jósiás
Enghy Sándor hette, his2en csak így történhetett meg, hogy a pénzbüntetés egy részéből fedezte luxus kivitelű építkezéseit (Jer 22,13-19). Jójákim mindezzel együtt tizenegy évig uralkodhatott (608-598) és arra is maradt ereje, hogy fellázadjon a történelem színpadán egyre jelentősebb szerephez jutó újbabiloni birodalom politikája ellen. Ebben a röviden vázolt történelmi keretben hirdette Zofóniás Isten üzenetét. Bizonyára izgalmas kérdés, hogy vajon miként viszonyult a próféta Jósláshoz a nagy királyhoz és reformjához. Ezzel kapcsolatban sokan állítják, hogy annak teológiai programját a Deuteronomium prófétai lelkii- lete határozta meg. Ebben az esetben viszont a kor prófétája, Zofóniás lehetett az, aki valamilyen módon Jósiás céljainak megvalósulását mozdíthatta elő. Viszonyukat nehéz a kezünkben lévő források alapján teljes részletességgel igazolni. Annyi azért bizonyos, hogy a kor irodalmi alkotásainak nyelvezetét meghatározta a Deuteronomium szóhasználata. Ez a stílus nem tűnt el nyomtalanul Jósiás halálával, hanem a következő évtizedekben tovább élt a deuteronomista iskola irodalmában, mely korábbi forrásokat dolgozott fel és jelentetett meg új köntösben. Ezért nehéz néhol a szöveggel foglalkozó tudomány számára annak eldöntése, hogy mi az amit biztosan Zofóniás írt és mi az, ami könyvében az általa írtak értelmezéseképpen áll előttünk. Ezzel a problémával találkozunk a kutatásban azokkal a szövegekkel kapcsolatban is, melyek Jósiásról szólnak (2Kir 22-23). Van azonban olyan szöveg értelmezés is, amely nem a szöveg keletkezésének korára és az akkor elhangzó üzenetre koncentrál, még kevésbé annak előállására, szerkesztésére, feldolgozására, a részletek, források alapján, hanem amint az a felszabadítás teológiájából ismert, csupán az aktuális mondanivalót keresi. Mi megpróbálkozunk egy olyan értelmezéssel, mely nem hagyja figyelmen kívül azt a kort, amelyre nézve a szöveg üzenetet hordozott. Megtehetjük, hogy keressük a szövegben az eredetit, annak értelmezését, feldolgozását, különbséget téve a Zofoniástól és a tőle, vagy akár a korábbi forrásokból táplálkozó szerkesztő műve között, de közben nem engedhetjük elsikkadni azt az üzenetet, amiért az megíratott. Zofóniás könyve kezünkben levő szövegének célja egészen biztos az, hogy Jahve akarata konkrét helyzetben egyértelműen nyilvánvaló legyen. A helyzetet konkretizálja Jósiás uralkodása. Személyére nézve találunk utalást a következő szövegekben: 2Kir 22-23; Jer 21,11-23,8. Ezek realitására jellemző, hogy vannak olyan pozitívumok, amelyeket nem akarnak elvitatni a királytól, és jó színben tüntetik fel őt, nem úgy mint fiait. Jósiás személye azért is olyan fontos, mert ő lehetett az, a király, aki komolyan vette azt az univerzális ítéletet, melyet Jahve Zofóniáson keresztül is meghirdetett az egész földre, különösen Júdára és Jeruzsálemre, az ott uralkodó szinkretizmusra vonatkozóan (Zof 1,2-6; 2Kir 22-23). Jósisás Zofóniás fenyegetésére is reagálhatott és magatartásának lehetett köszönhető, hogy Jahve beígért büntetése átmenetileg nem következett 30
