Sárospataki Füzetek 11. (2007)

2007 / 2. szám - ELŐADÁS - Dr. Ágoston István György: Részletek a parókiális könyvtáralapítás történetéből

Részletek a PARÓKIA] js könyvtáralapítás történetéből

Az első nagyobb teológiai megmozdulás a Protestáns Egylet megalakulása volt. Ez az Egylet ki akarata békíteni a vallást és a kultúrát. Fellépett a szétválasztó oknak tartott dogmakényszer ellen. Nem ismert a konfesszi- ók közt különbséget. Végül is a mozgalom csupán a küzdő felek ügye maradt.10

A megújulás keresésében tovább lépve ekkorra már a protestáns egyházak életétét szívükön viselők nagyszámú felelősei és kiváló személyiségei a kritikus helyzet megoldásának kivitelezésén fáradoztak. Ezek között említjük Balogh Ferencet, Révész Imrét és Szabó Aladárt. Jelentős szerepet vívott ki magának a Sárospataki Kollégium egyik tanára, illetve igazgatója Radácsi György. Az általa szerkesztés alatt álló Sárospataki Lapokban rámutatott a bajok okára és megfogalmazta a megújulás útját. Helyzetértékelésében megállapította, hogy nagy a lelki szomjúság, de nincs lehetőség annak csillapítására. Akadálya az egyházban a megcsontosodott lelki magatartás. Nagy az egyházi irodalomban és a tudományban való elmaradottság. A továbbképzésben hiányosságok tapasztalhatók. Lelkészértekezleteken nem foglalkoznak a megoldás lehetőségeivel. Nagy szükség volna a bibliaismeret és szeretet fokozására.11

Radácsi György a Protestáns Irodalmi Társaság mellett tört lándzsát, amelyet szükségesnek tartott arra, hogy a parochiális könyvtárak megvalósulhassanak, s a református egyház egyetemében létrejöhessen a megújulás. Elismerését fejezte ki, hogy a konvent elvállalta annak „kereszt-apaságát”. Szükségességét így indokolta: ’’Urainknak egy része, papjainknak legnagyobb része szegény, s ha érzi is a lelki szomjúságot, nem képes annak lecsillapítását megváltani, az egyik része pedig — valljuk meg az igazat — nem is akarja.... A konvent pedig vigye ki a maga bölcseségével és tekintélyével, hogy alakíttassanak egyházi költséggel PAROCHIÁLIS KÖNYVTÁRAK, s ezzel legalább az ev. ref. egyház körében az Irodalmi Társaságért, de a papság szellemi színvonalának emeléséért s a protestáns öntudat élesztéséért is megtette a legjobbat, a legcélosabbat.”12 A megújulást szívén viselő Magyar Protestáns Irodalmi Társaság címen a hazai református és ágostai hitvallású egyházaknak számos tagja 1888-ban egyesült oly célból, hogy elsősorban a protestáns egyháztörténelemnek művelését, továbbá az erkölcsi és vallásos olvasmányok terjesztését, egyházközségi könyvtárak létrejöttét elmozdítsa. 1863-ban alapszabálytervezet is napvilágot látott Révész Imre kidolgozásában. Az abszolutisztikus kormány ellenkezése miatt akkor eredménytelen maradt a mozgalom, de működése 1889-ben megindult, és attól kezdve működött. Tevékenysége arra irányult, hogy a nép között az erkölcsi és vallásos olvasmányok terjesztését és az egyházközségi könyvtárak létrejöttét előmozdítsa.

10 Tóth XX.53.

11 RADÁCSI György, Emlékjelek bizonyságok, Sárospatak 1906.1.392.

12 U.o. 11.245

187