Sárospataki Füzetek 11. (2007)

2007 / 2. szám - KONFERENCIA - Dr. Hendrik M. Vroom: A keresztyének és a vallások

A KERESZTYÉNEK ÉS A VALLÁSOK

ókkal kapcsolatban arra irányulnak, hogy jó kapcsolatokat alakítsunk ki, és egy békés és igazságos társadalom építésén munkálkodjunk együtt.11 Egy harmadik szempontot is vegyünk tekintetbe, a személyes és a társadalmi vonatkozás mellett, a globális kapcsolatokét. Fiatal muzulmánok és fiatal keresztyének már olvassák egymás vallásának szent szövegeit az interneten. A szekták weboldalakon terjeszkednek. Szekularizált holland iskolás fiúk fundamentalista amerikai weboldalakat olvasnak. Legtöbbünk minden bizonnyal járt már néhányszor iszlám fundamentalista weboldalakon. A buddhista szentiratok és a keresztyén egyházatyák írásainak szövegei elérhetők több fordításban is az interneten. Egy perc alatt megtalálhatjuk, hogy mit írt Aquinói Tamás a szeretetről csakúgy', mint a Mahayana buddhisták Szív Szutráját. A helyi már nem tisztán helyi többé. Egy csoport gyűlölete más csoportokkal szemben óceánokat szelhet át, egyik kontinenstől és másikig érve. Abban a pillanatban, amikor felfedezek egy olyan muzulmánt, akinek elképzelése Istenről egészen közel áll a keresztyén elképzeléshez, családjának egy' másik tagja radikális irányt vesz és egy egészen más muzulmán nézőpontot vall magáénak. Nem hunyhatunk szemet afölött, hogy mi történik felebarátainkkal — a világ lokális és globális: olyan, mint egy globális falu.

Ezek alapján a perspektívák alapján reflektálhatunk a főbb kérdésekre: van-e a keresztyénségnek egyetlen átfogó megközelítése az iszlám, a buddhista, a bennszülött tradicionális vallások stb. felé, vagy megközelítésünk mindegyik esetében kontextuális? A megoldás szerintem az érintkezés különböző vonatkozásainak megkülönböztetésében áll. A párbeszédek végéről, valamint az érintkezések és párbeszédek gyakorlatáról szóló vitákban a párbeszéd négy rétegét különböztethetjük meg: a szív személyes dialógusa, a különböző vallásos csoportok érintkezése az alapok szintjén, társadalmi párbeszéd közös kérdésekről, teológiai párbeszéd.

Helyi szinten az első két típusú érintkezés a legpontosabb. Felebarátok szomszédokként beszélnek egymással, és amennyiben lehetséges, jó kapcsolatot alakítanak ki, vallásos korlátokat is átlépve. Többnyire nem a különbségekről és az ellentmondásokról, hanem a közös dolgokról beszélnek. Gyakran jutnak arra a következtetésre, hogy többé-kevésbé ugyanaz a hitük, és nem vesznek tudomást olyan különbségekről, amelyeket nem

11 Andreas D’Souza muzulmánok és hinduk hyderabadi ellenségeskedése után kezdett el a megbékélésen munkálkodni, lásd Dorothy Yoder Nyce, „Seeing is Believing: The Henry Martyn Institure Hyderabad, India”, in Studies in Interre/igious Dialogue 14 (2004): 160-176; vö.: Piet Meiring írásait az igazságról és a dél-afrikai megbékélés bizottságról: „Reconciliation in South Africa: Women’s Voices at the Truth and Reconciliation Commission,” valamint Robert Schreiter, „Reconciliation and Forgiveness in Twenty-First Century Mission,” in Fullness of Life for All. Challenges for Mission in Early 21st Century (lásd 7-es lábjegyzet), resp. 201-216 és 191-200.

169