Sárospataki Füzetek 11. (2007)

2007 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Nagy Károly Zsolt: Tod und Trommel

Tod und Trommei. A tanulság... A tanulság természetesen sokrétű. Nincsen értelme arról beszélni, hogy milyen jó volt akkor, mert lám, ennyire koherens rendszer volt a kultúra, a dolgok mennyire összefüggtek, stb. Saját kultúránk is leg­alább ennyire összefüggő, a kérdés az, hogy képesek vagyunk-e meg­látni és járóinkra — s ami ezzel szorosan összefügg: az evangélium hir­detésének javára fordítani — ezeket az összefüggéseket. Jóllehet napjaink és a 17. század világa közt alapvető különbségek vannak, a fenti kép egyik legfontosabb tanulsága mégis éppen az, hogy a vallás kulturális rendszerként történő értelmezése — és ennek az értelmezés­nek a kiterjesztése a saját vallásunkra — nem degradálja azt, hanem ép­pen hogy segít a vallást az evangélium hirdetésének eszközeként ér­telmezni. Ennek egyik feltétele azonban az, hogy megtanuljunk reflexíven viszonyulni saját környezetünkhöz, megpróbáljuk kívülről nézni mindazt, ami számunkra természetes és magától értetődő — s amire normális körülmények között nem nagyon kérdeznénk rá. A do­lognak ugyanis tétje van, s ezért nem véletlenül hoztam vizuális példát. A református teológia ugyanis meglehetősen mostohán bánik a ké­pekkel, és általában a vizualitással. Ennek nyilvánvalóan történelmi gyökerei vannak, ám talán elérkezett az az idő — „a kép korszaka” —, amikor át kell gondolnunk ezt a viszonyt. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy vigyük vissza a szobrokat a templomokba, fessük újra ki falaikat, hanem azt, hogy a képeknek a vallási tapasztalat­ban betöltött szerepével kap­csolatos alapvető álláspontun­kat („kárhozatos bálvány­imádás”7) néhány évszázad múltán, a szociokulturális vi­szonyok gyökeres átalakulását követően, a kép tudományok eredményinek fényében gon­doljuk újra. Igazat kell ugyanis adnunk Gombrichnak, aki sze­rint olyan korban élünk, mely­ben a kép átveszi az írott szó helyét. A kijelentés természete­sen finomításra szorul, hiszen az élet számos területén a sza­vak nélküli képekkel nem va­7 L Kálvin János: A keresztyén vallás rendszere. In MRVSz 2000 CD_ROM. Budapest, 2000, Arcanum, I. könyv, 11. fejezet: Istennek nem szabad látható ábrázatot tulajdonítani. Az igaz Istentől teljesen elhajolnak azok, akik bálványo­kat állítanak maguknak.. 159

Next

/
Thumbnails
Contents