Sárospataki Füzetek 11. (2007)

2007 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tarsoly Eszter: A szcientológia keresztyén szemmel

A SZCIENTOLÓGIA KERESZTYÉN SZüMMEl, azonos hitelveket követő kiállásuk gyakorlása céljából, önkormányzattal rendelkező vallási közösséget, vallásfelekezetet, egyházat hozhatnak létre. (1990. évi IV. tv. 8. § (1))u Másrészt viszont megtévesztő ez az elnevezés, hiszen a legtöbb ember számára az egyház szó a történelmi keresztyén egyházak valame­lyikét jelenti, és keresztyén szemmel nézve az egyház más értelemmel bír. Református hitvallásunk szerint „Isten Fia a világ kezdetétőlfogva annak végéig az egész emberi nemzetségből Szentlelke és Igéje által az igaz hit egyességében magá­nak egy kiválasztott gyülekezetét gyűjt egybe, azt oltalmazna és megőrzi ”14 15 16 — ez a keresztyén anya szén tegyház. Természetesen, ma már egyse több helyről érkezik ahalljuk azt az modem érvelést, hogy a mai világban, a 21. szá­zadban nem lehet ennyire kizárólagosnak lenni. , hiszen aAz ember seSemmiben sem lehetünk biztosak, a dolgok szinte napról napra változ­nak, az ember több helyen is keresi a boldogságát, a biztonságát, az „üd­vösségét” és szerencsére egyre több egyház van, ahol megtalálhatja. A modern érvelő azonban tévedlA keresztyének számára azonban Ccsak egyetlen egyház van, a Krisztus egyháza! „Az egyház- ■ ■ Krisztus műalkotása és az emberi élet minden más szociális formájától és berendezésétől alapjában külön­bözik, mert azoknak közössége, akik Krisztusnak és az őjavainak részesei. Ennyi­ben tehát csak a kereszjyénség területén belül lehet egyházról beszélni. Minden más csak vallási vagy kultikus közösség, de nem egyház ’1<i Nevezhető-e akkor vallásnak a szcientológia? Dr. Veér András pszichiáter szerint a hagyományos vallási definíciók alapján a szcientológia nem te­kinthető vallásnak. A vallások általában azt keresik, hogy az ember hon­nan jött és hová tart, mi a jó és mi a rossz. A szcientológia azonban nem foglalkozik ezzel. „Esetlen olyan megkülönböztető tételt, tant vagy dogmát sem hirdetnek, írnak le vagy nyilvánítanak ki, mely megkülönböztetné őket a többi vallás­tól. . .A szcientológusok toleranciaként hirdetik, hogy egyházuk hívei közül mindenki megtarthatja és gyakorolhatja saját vallását. Ez persze korántsem toleráns magatar­tásra utal, hanem inkább arra, hogy vallás tekintetében semmit sem tudnak nyújtani az úgy egyébként spiritualizmust is igénylő átlagembernek. ”17 * Valóban van valami hamis dolog a szcientológia vallási mivoltában. „A vallás (religio) az emberre nézve aztjelentette, hog’ Istennel állandó kapcsolatban van, léte e legfőbb lénytől függ, aki előtt gyermeki bizalommal feltárhatja érzéseit és akaratát, s akinek jelenlétében úgy kell élnie, mint Isten gyermekéhez ”19 K vallás tehát nem az ember dicsőítése és természetfeletti képességekkel való felruházása, a vallásban az ember elismer valamit. „Elismeri Isten szabadító, megváltó hatalmát, és elis­14 http://hu.wikipedia.org/wiki/Egyh%C3%A1z Utolsó elérés. 2007-11-13. 15 Heidelberg) Káté. Budapest, 2006, Kálvin János Kiadó 54. kérdés-felelet, 55.p. 16 Sebestyén Jenő: Református dogmatika. Budapest, 1994, Iránytű kiadó. 67.p. 17 Veér András — Erőss László: Bolondok (ür)hajója — a szcientológia titkai. Pécs, 1999, Art Nouveau, 19.p. 19 Czakó Jenő — Czeglédi Sándor: A vallás története, h.n., é.n., Laude kiadó, 3.p. 141

Next

/
Thumbnails
Contents