Sárospataki Füzetek 11. (2007)

2007 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Frank Sawyer: A szférák felszabadítása

Sawyer Frank

címmel: „Amsterdam vagy Lima?” Foglaljuk össze az alábbiakban a felszabadítás teológia főbb vonásait.

A felszabadítás teológiát művelő tudósok figyelmének középpontjában az a fejlesztés (modernizációs) elmélet állt, mely szerintük nem hozott jó eredményeket Latin-Amerikában. Helyette a függőség elméletet tartották megfelelőbbnek, és arra a következtetésre jutottak, hogy felszabadításra van szükség.11 Miközben a fejlesztés (modernizációs) nézet a kapitalizmust, addig a felszabadítás nézet a szocializmust részesíti előnyben. A legtöbb tudós tudatában van a latin-amerikai társadalmi problémák történelmi hátterének. A követezőket sorolhatjuk fel: gyarmati rendszer, feudális-merkantilista rendszer, nagyon késői megjelenése az iparosodásnak, demokráciának és (modern) kapitalizmusnak. Mindeközben nem voltak szociáldemokrata pártok, a szociális beállítottságú vezetőket pedig erővel vagy terrorral eltávolították. Az elnyomó katonai rezsimek — melyeket gyakran az Egyesült Államok politikája támogatott — és a globalizáció gazdasági neokolonializmusa mindezt pedig csak fokozta.

Miközben mások hasonló dolgokról beszéltek,12 a felszabadítás teológia a korábbiaknál sokkal inkább kiélezte a függőség és a felszabadítás kérdéseit. Foglaljuk össze a felszabadítás teológiák által megfogalmazott legjellegzetesebb pontokat:

1. A vallás és a politika tradicionális szétválasztása valójában azt eredményezi, hogy az egyház a status quo-t támogatja.11 Egy apolitikus teológia is mindig politikus.

2. Éppen ezért a teológiának a hit igaz gyakorlatát kell keresnie.14

3. Az egyház tanítását, igehirdetését és egyéb tevékenységét ideológia-kritikával kell illetni. Az egyháznak túlságosan gyakran nem volt mondanivalója, vagy rossz mondanivalója volt a kolonializ- mussal, vagy a szabadság és igazságosság oligarchikus elnyomásával szemben.15 * 32 33 34 *

11 Frank Sawyer, The Poor Are Many - Politica! Ethics in the Social Encyclicals, Christian Democracy, and Eiberation Theology in Eatin America (Kämpen: Kok, 1992), 6skk.

32 Például Eduardo Frei Montalva, America Eatina: Opcióny esperanga (Barcelona: Pomaire, 1977).

33 Pablo Richard, „Iglesia, Estado Authorico y Clases Sociales en America Latina”, 153skk. in E. Tamaz és S. Trinidad, szerk., Capitalismo: Violentiay Anti- Vida, Tomo I (San Jose: EDUCA, 1978).

34 Például Vámos Caminando: A Peruvian Catechism, Pastoral Team of Bambamarca, angolra fordította J. Medcalf (London: SCM, 1985).

33 Gustavo Gutiérrez ,A Theolog of Eiberation (Maryknoll: Orbis, 1973).

22