Sárospataki Füzetek 11. (2007)
2007 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Dr Molnár János: Harc az iszlám igazáért
Dr. Molnár János rásokhoz, alapokhoz való ragaszkodástól igen eltávolodott — hacsak nem arra gondolunk, hogy a fundamentalista a forrásoknak csak a saját értelmezését ismeri el. A fundamentalizmus egy külön mutációja a mohamedán fundamentalizmus, amiről Lubos Kropácek, a cseh arabista és iszlamológus így ír: „Ay iszlám fundamentalizmus egyúttal gondolkodási mód is, archaikus, de ugyanakkor tisztán mai jelenség is, amely az embert intellektuális és etikai kritikára szólítja fel. Maguk a moszlimok a , fundamentalista"kifejezést nemigen használják, bár ritkán ez is előfordul „uszálya ”, ami fundamentumnak, alapnak az arab tükörfordítása. Ezt először Anwár Abd al-Malik, egyiptomi szociológus használta 1964-ben Párizsban beadott Adalékok a jelenkori arab gondolkodás vizsgálatához című doktori értekezésében1-1. Nézete szerint az „iszlám fundamentalizmus“ sokkal találóbb, mint a „megújhodás“, a „tradicionalizmus“, vagy az „iszlám nacionalizmus “. O ebben az új irányzatban egy régebben még nem tapasztalt moszlim beállítottságú tendenciát lát, amit leginkább Dzsamáladdín al-Afghání és Muhammad Abdo műveiben vél felfedezni. E művek szerzői a kiutat az iszlám hit megtisztításában látták. Dzamáladdín al-Afghání radikálisabb volt, az európai eszmék teljes elvetését szorgalmazta, Muhammad Abdo mérsékeltebb volt, s szerinte az iszlámmal összeegyeztető európai gyakorlatot át lehet venni. Nyugaton ezt eredetileg arab nacionalizmusnak tartották, később viszont nyilvánvaló lett, hogy itt egy átgondolt ortodox pragmatizmusról van szó, aminek célja az iszlám régi dicsősségének a helyreállítása. cAbd al-Malik álláspontja ma már régen túlhaladott, de a szerző gondolatmenete kiinduló pontjának tekintett Dzsamáladdín al-Afghání és Muhammad Abdo valóban az újkori iszlám reformizmus és az ún. „szalafíja“10 mozgalom atyjainak tekinthetők. A szalafíja azonban a későbbiekben több irányba fejlődött. A huszadik század hetvenes és nyolcvanas éveiben erősen megnőtt az iszlám jelentősége nemcsak helyi, vagyis regionális értelemben, hanem világpolitikai szempontból is. A mohamedán államokban az idegen uralommal szemben az iszlám lett az önmeghatározás legfontosabb tényezője. Az iszlámban fogalmazódnak meg mind a nemzeti, mind a szociális igények és követelmények. Csak megemlítjük, hogy kár és zavaróan hat annak a ténye, hogy nemcsak a moszlim világban, hanem még a mostani s Korpácek, Lubos: Islámskj fundamentalismus. Praha, 1996, Vysehrad, 9.p. (Cseh eredetiből fordította M.J.) Egy évre rá ezt kibővítve kiadta a ma már klasszikusnak számító munkáját az újkori arab irodalomról (Anthologie de la litteratore arabe conterporaine. Les Essais. Paris, 1965.). Ebben megkülönbözteti a szerinte iszlám fundamentalista és a liberális modernizmus irányzatait. V.ö. Kropácek i.m. 20. p. 10 A szalafíja elnevezés az ..ass-yzglaf aszyzjüh “ arab kifejezésből származik, ami a tégi tiszteletteljes ősök hitéhez es életmódjához va^ visszatérést jelenti 108
