Sárospataki Füzetek 11. (2007)

2007 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Dr Molnár János: Harc az iszlám igazáért

Harc az iszlám igazáért

nyugati világnak a hibái a technika fejlődésével, a tudományok társadalmi kihasználásával kapcsolatban abban rejlenek, hogy a Nyugat egész világot pusztán csak materialista és racionális módon fogja fel Mindenből kihagyja Istent és nem veszi figyelembe az embernek Isten iránti kötelességét. A jelen mohamedán gondolkodói úgy vélik, hogy a nyugati materializmus az embert arra csábítja, hogy vakon hódoljon a fogyasztói életformának, amely az emberi kívánságok kielégítését célozna meg. A mai világban a nem nyugati népek is az emberi érzelmek üzleti kiaknázását célba vevő globális piac áldozatai lesznek. Üzért az iszlám szigorú körei elutasítják a populáris modem zene hallgatását, az alkoholfogyasztást, a társadalomban nők és férfiak érintkezését, a nyugati filmeket és televíziós sorozatokat, a banki kamatot, a pornográfiát és még sok más dolgot is. ’5

Igaz, hogy a nyugati materializmust nem minden mohamedán ember ved el. Közöttük is elég sokan vannak, akik európai módon gondolkoznak, s még hozzá is teszik, hogy nyugaton sem mindenki csak materialista és csak ateista. A nyugatellenes álláspontnak történelmi gyökerei is vannak, amelyek a kolonializmus korára vezethetők vissza. A mohamedánok úgy gondolják, hogy a mindenkori kolonializmus elleni harc legjobb fegyvere a vallás.

Tájaink embere talán önkéntelenül is felteszi a kérdést: hogyan lehetséges az, hogy a 3. évezred küszöbén egy több mint egy milliárdot számláló embercsoportnak ennyire fontos a vallás? A válasz egyszerű: úgy, hogy az iszlám megmaradt vallásnak minden vallási ismérvével együtt! A mai moszlimnak fontos a hite, mint ahogyan fontos volt az a mi régiónk keresztyén emberének is a 16., 17. és 18. században. A mai moszlim hitérért fel tudja áldozni boldogulását, még életét is, mint ahogyan tették volt azt hitvalló őseink is. Gondoljunk csak a gályarabokra: ők képtelenek voltak úgy' élni, hogy akárcsak látszatra is mást, vagy' máshogyan higgyenek, mint ahogyan azt meggyőződésünk diktálja. A mohamedán ember ma is valahol itt tart. Számára a hite életbevágóan fontos. Amikor a mohamedán világot jártam, gyakran megkérdezték tőlem, honnan vagyok? Miután megmondtam, az első kérdésük ez volt: és abban az országban van iszlám? A mi emberünk bizonyára azt kérdezte volna, hogy milyen ott az életszínvonal, mi mibe kerül, vagy van-e munkanélküliség, vagy sincs. A moszlimot a vallása érdekű, mert ő csak abban tud élni. Bevallom, református lelkészként irigyeltem és irigylem a hitüket, meg az istentiszteletek látogatottságát, meg azt, hogy naponta ötször képesek bárhol és bárki előtt nyilvánosan imádkozni. Meg még azt, hogy' bármi is történjék velük, vagy' bármit tegyenek is, akár csalnak, akár hazudnak, akár igazat mondanak, mindig Istenre gondolnak. így az is érthető, hogy hitükért, vallásukért mindent megtesznek.

3 Denny', Frederik M.: i.m. 153-154.p.

105