Sárospataki Füzetek 11. (2007)

2007 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Dr. Liptay Lothar: A nem-keresztyén vallások mint keresztyén teológiai probléma

Dr. Uptay Dothar

végére kontinensünk lakosságának túlnyomó részévé szaporodhatnak.17 Ezek a keresztyénséghez hasonlóan exkluzivisztikus, de nála sokkal konzervatívabb vallású emberek a maguk sajátos, sok tekintetben archaikus szociális étoszával szinte egyfajta gettóban élve közöttünk, makacsul és alkalomadtán agresszíven védik és demonstrálják a maguk identitását. Mindehhez mintegy világméretű keretként hozzájön a nemzetközi mosz- lim fundamentalizmus egyre aggasztóbb méreteket öltő „keresztes háborúja” a keresztyén Nyugat ellen.

Ebben a vallási összkeretben jelentkezik az újraéledt vallásteológiai érdeklődés. Először is megállapítja, hogy a modern természettudományos és ipari fejlődés a korábbi szociológiai jóslatokkal ellentétben nemcsak hogy nem hozta a vallás eltűnését, hanem inkább széles körű és skálájú reneszánszának lehetünk napjainkban a tanúi. Következésképpen leszögezi egy rendszeres vallásteológiai tevékenység művelésének szükségességét, majd helyzetfölmérést tesz és próbálja megfogalmazni a teendőket. Az utóbbiak sűrített lényegét egy nemrég megjelent ilyen témájú tanulmánygyűjtemény18 előszavában a következőképpen találjuk megfogalmazva: „A teológiai kihívás itt abban áll, hogy a vallásilag sajátot a vallásilag idegennel szemben úgy fogalmazzuk meg, hogy közben a más vallásokat ne degradáljuk kisebb értékűvé, hanem a maguk másfajtaságában respektáljuk őket.” — Egy igen szimpatikusán hangzó, de elég homályos tartalmú megfogalmazás. Mit jelent a más vallások „nem-degradálása” és „másfajtaságában való respektálása”? Nem marad-e meg minden róluk mondott pozitívum pusztán udvariassági szinten mindaddig, míg nem ismerjük el őket kereken az isteni igazság és üdvözítő kegyelem eszközeinek? blinden másfajta nagylelkűen elismerő méltatás csak mellébeszélés, hogy úgy mondjam, a forró kása kerülgetése. De vajon lehet-e ennél egyáltalán többet tenni a magunk pozíciója reszkírozása, sőt veszélyeztetése nélkül? A mozgalom mai szerzői óvatosabbak, mint a régiek voltak, mert épp az ő példájuknak és tapasztalataiknak köszönhetően jól látják az ügy felettébb nehéz és kényes voltát. Az idézett kötet nyíltan kimondja, hogy „a saját vallási identitásunk érvényre juttatásának igényével párhuzamosan pozitívan értékelni a más vallásokat” a legnagyobb vallásteológiai problémát jelenti. Majd hozzáteszi: „Ez a feladat az eddigi diszkusszió során még nem lett megoldva, s tovább kell rajta dolgoznunk”19. Ez így igaz. De vajon hozhat-e a további fáradozás valaha is kielégítő eredményt?

17 A témához 1. Bernhard Lewis (Europa wird am Ende des Jahrhunderts islamisch sein. Die Welt, 2004, Július 28.) és Timothy M. Savage (Europe and Islam. Crescent Waxing, Cultures Clashing, The Washington Quarterly, Summer 2004. [on-line] http://www.twq.com/ 04summer/docs/04summer_savage.pdf Utolsó elérés: 2007-11-01.) felméréseit.

IS Danz, Christian — Körtner, Ulrich H.J. (szerk.): Theologie der Religionen. Positionen und Perspektiven evangelischer Theologie. Neukirchen-Vluyn, 2005.

19 Danz - Körtner: i.m., 7. p.

102