Sárospataki Füzetek 11. (2007)

2007 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Frank Sawyer: A szférák felszabadítása

Sawyer Frank

Szabadegyetemen.25 Dooyeweerd Augustinust követi a civitas terrena és a civitas Dei között folyó küzdelemről való elméletében. Hatalmas lelki, szellemi és erkölcsi harc zajlik a történelemben, de mi tudjuk, hogy Krisztus a győztes — mondja Dooyeweerd. Keresztyénként nem kellene félnünk attól, hogy a hatalom gyakorlásáról gondolkodjunk. A hatalom önmagában nem rossz; sőt kifejezetten szükséges annak érdekében, hogy azt cselekedjük, ami jó. Minden hatalom Krisztusnak adatott, de amikor a hatalom emberi kézbe kerül, gyakran visszaélnek vele. A történelmi-kulturális hatalom, gazdasági, tudományos és másféle hatalmak nem személyes tulajdonunk. Arra kaptunk elhívást, hogy Istent és a felebarátot szolgáljuk vele. A hatalommal való visszaélés mindig nyomorúsághoz és elnyomatáshoz vezet, végső soron pedig az azzal visszaélők bukásához.

Dooyeweerd azt is hangsúlyozta, hogy az emberi életben és kultúrában a hit a vezető vágj’ kezdeti dimenzió. Az általa felállított sorrendben az igazságosság az igaz erkölcsre tekint, igaz erkölcsöt pedig csak úgy találunk, ha az Istenbe vetett hitre (bizalomra) tekintünk.

Ha a hit irányt téveszt, azaz, amikor magunkban, a pénzben, a tudományban, egy politikai pártban vagy bármi másban kezdünk el hinni, a dolgok elromlanák. Ez azért van így, mert mi igazoljuk saját döntéseinket, és nem vagyunk nyitottak a kiigazításra és a jobbításra erkölcsi vagy lelki, szellemi értelemben. Másképpen megfogalmazva: az emberiség problémája nem pusztán anyagi, technikai és gazdasági, hanem társadalmi, politikai, erkölcsi és lelki-szellemi természetű is. így a technikai és gazdasági fejlődés, illetve az erkölcsi és lelki-szellemi hanyatlás ironikus és bűnös helyzetével találjuk magunkat szembe. Dooyeweerd a „szekuláris humanizmusban” látja a problémát, amely az emberiséget és kifejezetten önmagunkat helyezi világunk középpontjába, és nem vesz tudomást Isten parancsolatairól.

Az alábbiakban a valóság dooyeweerdi ontológiai dimenzióit szeretném felvázolni néhány megjegyzéssel, továbbgondolásra ajánlva őket.

25 Dooyeweerd legjelentősebb műve: A New Critique of Theoretical Thought (Amsterdam, 1955).

16