Sárospataki Füzetek 11. (2007)

2007 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Dr. Szathmáry Sándor: A szabadság teológiája

Dr. S^athmáry Sándor

ember azzal az életérzéssel küzd, mely elviselheteden, mely ellen csak lázadni lehet. Az ember átéli azt, amit Hemingway A% öreg haláig és a tenger című alkotásában olyan mesterien megfogalmaz: a nagy halból csak a csontváz maradt. Életének legnagyobb fogása ez a teljes csőd.

De, Jézus éppen ezzel a Semmivel ütközik meg. Mert a szabadság, megütközés a Semmivel. Jézus nem egyezik bele az ember ürességébe és céltalanságába, az élet rezignáltságába, a történelem szélmalom-harcába, reménytelenségébe és kudarcába. Jézus egész léte, küzdelem ezzel az élethiánnyal, az értelmetlen lét gondolatával, egyúttal a történelmi lét bezártságával és szolgaságával. A megtelt háló azt az életgazdaságot fejezi ki, mely a szabadság tartalma. Ez Jézus egész küldetésének az értelme: „Ayérl jöttem, hogy életük legyen és bővelkedjenek" (Jn 10,10). Ezt akarja nyújtani Péternek, amikor szava elhangzik: „Kövess engem!". Ez az egész történet nagy üzenete. A szabadság az, hogy a semmiből megnyílik az út a teljességre. Novalis írja: „Az emberi lét kunyhóhoz hasonlít, de a kunyhó falán eg)1 ajtó van, mely katedrálisba vezet. Sokszor azonban az ember egész életén át tapogatja a falat, de az ajtót nem találja” - fűzi hozzá az író. A történet mutatja, hogy Jézus az ajtó, aki a létezés, a történelem rejtett titkát feltárja, vagyis az élet nem sejtett és nem várt lehetőségét megnyitja. Mert az emberi élet csak ember feletti eszközökkel érhető el, és nyerhető meg, ennek megnyílása, a szabadság feltámlása. Teilhard de Chardin szépen fogalmazza meg: „az emberi élet értelmét és szépségét az adja, hogy magunknál valami nagyobbra tegyük az életünket” és ebben a nagyobban benne van az élet, a boldogság, az egyén és a haza, a holnap és a világ, a tudomány és a hit a maga ezer lehetőségével. A szabadság nem más, mint ennek a nagyobbnak a megtalálása. Péter ezt a szabadságot kapta, és ezért volt képes, eddigi világát, létformáját otthagyni egy olyan világért, mely Jézusban jelent meg, mely magának Isten országának a feltámlása. A Semmit, mely az ember létet szorongatja, és a hálót, mellyel egész éjszaka küzdött, felváltja a Minden. Isten országa olyan, mint a szántóföldben elrejtett kincs, melyet az ember ha megtalál és örömében elmegy, eladja mindenét, hogy ezt a szántóföldet megvegye. A szabadság abban van, hogy azért amit megtalált, mindent odaad örömében, azaz mindent kockáztat. A szabadság abban van, hogy az ember most már kinyújtja a kezét az élet utána, a teljesség után. Elhagyja, azt, hogy: semmi és keresi azt, hogy: teljesség. Most már mer küzdeni és harcolni, mert ezt jelenti a megnyert szabadság. Ez a nagyszerű távlat ebben a mondatban szólal meg:

„mostantólfogva emberhalást£ lessel”. Nem kisstílű élet, ami rá vár, mert a halászat most áttevődik egy magasabb világ összefüggésére: embereket fogni, az embert magát a mélyből kivenni és átalakítani, a szolgaságból a szabadságba, az élet teljességébe juttatni. Ez a távlat az a szabadság, mely a Péter lelkét foglyul ejti, és vállalja Jézus merész szavát: „Kövess engem!"

Van ehhez egy negatív példa, amelyet csak ellenpontként érintünk, és ez a gazdag ifjú története. Jézusnál keresi az örök életet, és Jézus először a törvény követését ajánlja neki. De az ifjú ezt már ismeri, és nem hozott az

58