Sárospataki Füzetek 11. (2007)

2007 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Frank Sawyer: A szférák felszabadítása

Sawyer Frank

André Biélcr egy érdekes tanulmányában Kálvin társadalmi humanizmusát tárgyalja.2" Többek között a híres weberi tézist is kommentálja. Max Weber úgy gondolta, hogy a kapitalista szellem a kálvinizmus — a kálvinista munkaetika („vocatio”,) és a gondos takarékosság — szülöttje. Biéler szerint Weber a protestantizmus 18. századi formáját tanulmányozva jutott erre a következtetésre, Kálvin pedig megközelítőleg sem volt olyan „kapitalista”, mint amilyenné a későbbi protestánsok valóban váltak.

Kálvin továbbvitte a Luthernél szintén megtalálható „általános kegyelem” témakört, mely szerint Isten törvénye és a teremtési rend mindenkinek, hívőknek cs hitetleneknek egyaránt, jó útmutatóul szolgál. A kálvinizmust általában a transzformációs vallások közé sorolják. Ez nem kisebbít annak veszélyén, hogy a kálvinisták olyannyira azonosítják társadalmi-gazdasági-politikai elképzeléseiket a hittel, hogy ezzel valójában saját nézeteiket ideologizálják.

Kuyper: pluralista társadalom

1880-ban az Amszterdami Szabadegyetem megnyitóján Abraham Kuyper az életkörök szuverenitásának témájáról beszélt.20 21 Az államnak vág}' az egyháznak, egy ideológiának vagy pártnak, vagy a tömegtájékoztatásnak az élet minden területét átfogó uralma helyett az egyének és a (hasonló gondolkodásúakból alakult) csoportok szabadságát és felelősségét hangsúlyozta. Szükségesnek tartotta, hogy az emberek szabadon szerveződhessenek, eltérő életszemléletüknek megfelelően. Ez prófétikus felvetésnek számított a huszadik század kommunista, fasiszta és kapitalista diktatúráinak hajnalán. Egyetlen ideológia, vagy egyetlen szervezet sem uralkodhat a többi társadalmi szférán vagy az embereken.22

Témánk szempontjából fontos megemlíteni Kuypernek a „társadalmi kérdéssel”23 kapcsolatos nézeteit. Kuyper tudatában volt annak, hogy a történelmi igazságtalanságoknak sokszor „tévedés és bűn” az oka. A tévedés tudatlanságból fakad, de végső soron korrigálható. A bűn szándékos, gyakran kapzsiságból fakad és nagyon nehéz ellene harcolni. Az erősek elnyomják a gyöngéket, a kormányzatok figyelmen kívül hagyják az igazságosságot, a politikusok és más társadalmi-gazdasági hatalom20 Andre Biélcr, Tbc Social Humanism of Calvin (Virginia: John Knox Press, 1964).

21 Az előadás angol nyelvű fordítását lásd „Sphere Sovereignty” címmel in James D. Bratt, szerk., Abraham Kuyper. A Centennial Reader (Grand Rapids: Eerdmans, 1998).

22 Peter S. Heslam, Creating a Christian Worldview: Abraham Kuypcr's lectures on Calvinism (Grand Rapids: Eerdmans, 1998).

23 Az előadást Dirk Jellema fordította angolra: Abraham Kuyper Christianity and the Class Struggle (Grand Rapids: Piet Hein Publishers, 1950). Egy újabb fordítást készített James W. Skillcn: Abraham Kuyper. The Problem oj Poverty (Grand Rapids: Baker Book House, 2002).

14