Sárospataki Füzetek 11. (2007)

2007 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Dr. Frank Sawyer: Isten létezik - igaz vagy hamis az állítás?

ISTliN LÉTEZIK - IGA/. VAGY í JAM1S AZ ÁLLÍTÁS?

g) A szenvedés egyben rejtély is, nincs rá tökéletes magyarázatunk. Vannak, akik a gonoszt és a szenvedést sztoikus módon egy szabad világ és egy fejlődő kozmosz szükségszerű részeként magyarázzák. Ez azonban — csakúgy, mint a legtöbb magyarázat — nem nyugtatja meg teljes mértékben szívünket. Urunk, nyughatatlan a mi szívünk, míg csak el nem pihen benned — fogalmazott Augustinus.

viii) Mire jó a teizmus?

Zárásként még egy pont. Mire jó a teizmus? A teizmus — és például az egyház és a teológia megtapasztalása — lelki teret és időt nyújt, valami többet mindennapos sablonos rutinjainknál és céljainknál. A vallás az életről és a halálról szól, értékeinkről és mindennapi tetteinkről {praxis vitae), Isten Igéjének a meghallásáról, Isten dicsőítéséről és a Neki való hálaadásról, valamint Isten kegyelmének másokkal való közléséről. A Róma 12-ben Pál apostol értelmünk megújulásáról beszél, melyen életünk átalakulását is érd. Azok, akik azt kérdezik, hogy mire jó a vallás — és kifejezetten a teizmus —, nem veszik észre, hogy a vallás mindig szerepet (pozitivet vagy' negatívat) játszott az emberi jogokkal, gazdasággal, politikával, zenével, családi élettel, oktatással és az élet megannyi dimenziójával kapcsolatban.28

A teizmus és az ateizmus nem pusztán Istenről szóló tanítások, hanem tanítást adnak a kozmoszról és az emberi életről is. Saját magunkról alkotott képünk egyáltalán nem automatikusan alakul ki.29 Nemrég olvastam egy' könyvet, amely az emberi természet tíz elméletéről szól.30 Melyiket választjuk? Az evolucionista azt mondja, hogy a fajok fennmaradására törekvő véletlenszerű lehetőségek vak folyamatának köszönhetően vagyaink azok, amik vagyunk. A hinduizmus azt tanítja, hogy a halál és az újraszületés körforgásának rabjai vagyaink, elidegenedve az igaz valóságtól, elidegenedve az Egy' egységétől, mivel az idő és a tér okozta különbözőség a sorsunk. Nietzsche és Sartre azt mondja, hogy az Isten nélküli világban mi döntjük el, hogyan definiáljuk a jót és a szabadságot. Az igazság és a dolgok értelme nem objektívek, hanem csak az én igazságom és az én értelmezésem. Magunknak kell megteremtenünk lényegünket — mondja Sartre, szabadságunk pedig egy'fajta „kárhozat” (ítélet és átok) az üdvösség felettébb nagy' reménysége nélkül. Az ilyen és hasonló gondolkodók mind a valóság egy-némely dimenzióját ragadták meg. A Biblia is eredeti módon járul hozzá ehhez a vitához. Azt hangsúlyozza, hogy' Isten képmására teremtettünk. Ez azt jelenti, hogy' felelősséggel bíró lények

28 Max L. Stackhouse, Creeds, Society, and Human Rights: A Study in Three Cultures (Grand Rapids: Eerdmans, 1984).

29 Vő.: Charles Taylor, Sources of the Self: The Making of Modem Identity (Harvard University, 1989).

30 Leslie Stevenson & David L.Haberman, Ten Theories of Human Nature (Oxford University Press, 1998).