Sárospataki Füzetek 11. (2007)
2007 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Dr. Frank Sawyer: Isten létezik - igaz vagy hamis az állítás?
Isten létezik- igaz vagy hamis az állítás? tünk, még akkor is, ha ördögökként viselkedünk. Még ha tönkre is tesszük a tervszerűséget, ezzel is csak azt mutatjuk, hogy van tervszerűség. Még akkor is, ha tagadjuk coram Deo elhívásunkat, új isteneket kreálunk magunknak. iv) Vallásos élmény és a pszichológiai érv Augustinus hívta fel a figyelmet arra, hogy az emberi szív Isten után vágyódik. Később az egyház- és a teológiatörténet során Schleiermacher fordította a figyelmet az ún. objektív tanbeli igazságoktól az Istentől való függés szubjektivebb élménye felé. Rudolph Otto könyvet írt A ssynt (1917) címmel. Bizonyára, helyesen vagy helytelenül, a világon mindenhol az emberekben megvan a tisztelet a teremtés iránt, valamint egyfajta igazság- és etikai érzék az isteni mandátummal szemben. A hit nagy himnuszainak, mint például a 32. zsoltárnak vagy a 90. zsoltárnak, vagy angol-szász nyelvterületen az „Ó, érthetetlen kegyelem.. ,”-nek (Amazing Grace) erős lélektani hatása van. A kérdés továbbra is megmarad: ez pusztán szubjektív vagy egyben objektív igazság is? Szerintem a vallást nem lehet szociológiára, pszichológiára, etikára vág}' bármilyen más dimenzióra szűkíteni. A vallás válaszadás a bizalom vág}' hit dimenziójának jelenlétére életünkben. Azok, akik nem hisznek semmilyen hagyományos vallásban, gyakran egy ideológiába vág}' pártba vetik hitüket, ún. világi dolgokba, akár sikerbe, családba vagy önmagukba. Ezért beszél a Biblia oly gyakran a bálványimádás veszélyéről, mely jelen volt az emberiség minden századában, beleértve korunkat is. Madách Imre Az ember tragédiája c. színművét lehet úgy olvasni mint az ideológiai bálványimádás kritikáját. A vallásos élményt gyakran veszélyezteti a pszichológiai szubjektivizmus és a tömeghipnózis, de ugyanez igaz mindenre: a társadalmi hagyományoktól kezdve a politikai ideológiákon keresztül a mai tömegtájékoztatásig. Időnként tehát vallásos nyelvezetet használunk annak megmagyarázására, hogy például az internet egy új érinthetetlen szent föld azok számára, akik éjjel-nappal azt imádják. Komolyan kell vennünk Feuerbachnak a vallásos projekcióról szóló elképzelését (nem Isten teremtett bennünket, hanem mi teremtünk új isteneket). Tudnunk kell azonban azt is, hogy Kálvin szintén mondott olyat, hogy az emberi szív folyamatosan gyártja bálványait. Ismernünk kell Freud Egy illúziójövője című könyvét és mindazokat a szerzőket, akik arról beszélnek, hogy Isten meghalt a modern ember számára. Nem kell azonban éretleneknek vagy tudománytalanoknak lennünk (mint ahogyan azt egyesek állítják) ahhoz, hogy Istenben higgyünk. Mint ahogyan az Isten- hit lehet földi elképzeléseinknek egyfajta mennyei világba történő pszichológiai projekciója, így azt is mondhatjuk, hogy az Isten halála elképzelés és a teljes elvilágiasodás ugyanúgy a valósággal kapcsolatos kívánságaink kivetítése. Vallásos vezetők, ateisták és még sokan mások ugyanúgy' „megvilágosodásra” hivatkoznak. A baj az, hogy azok, akik tagadják a 27
