Sárospataki Füzetek 11. (2007)

2007 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Frank Sawyer: A szférák felszabadítása

Sawyer Frank

helyezi az egyházat, amely autonóm a saját területen — ez pedig teljes elfordulás Cicerótól és Platóntól.”13

Augustinus bírálta a kapzsiságot, és azt is mondta, hogy amikor a szegényeket segítjük, Krisztus ügyét visszük előrébb. Kísérletet tett a rabszolgák felszabadításának segítésére, és kifejezetten elítélte a gyermekrabszolgaságot.14 Megvilágosító észrevételei voltak az „igazságos háború” eszméjéről. Szünet nélkül munkálkodott, és rendkívüli módon tudta egyesíteni személyes hitét és társadalmi látását.

Nem egészen világos azonban az, ahogyan a két uralomról beszél. Nem mindig lehetünk biztosak abban, mikor gondol hitre és hitetlenségre, vagy egyházra és államra, vagy éppen újplatonista háttere miatt lélekre és anyagra.15 Sajnos Augustinus arról is emlékezetes, hogy egyetértett azzal, hogy a donatistákkal szemben politikai erőszak is alkalmazható.16 Augustinust olvasva azonban azt találjuk, hogy egyre többet és többet írt Istennek a teremtésben adott jó ajándékairól, és annak szükségességéről, hogy ezeket mások javára, és Urunk és Megváltónk dicsőségére használjuk. Augustinus tehát Isten kegyelmének emberi életeket és azon túl a társadalmat is átformáló erejét hangsúlyozta. Úgy tűnik, Augustinus egyre jobban megértette, hogy amikor azt mondjuk, hogy „a kegyelem teljessé teszi a természetet”, ezzel egyben azt is mondjuk, hogy „a kegyelem helyreállítja és átalakítja a természetet”.

Luther: két ország, de az élet egésze „coram Deo”

Az a társadalom, melyben Luther igazságosságról és gazdasági kérdésekről beszélt, feudális berendezkedésű volt: jobbágyokkal és földesurakkal (beleértve az egyházat is mint földbirtokost). Luther javasolta a jóbcl-év gyakorlatának visszaállítását, hogy minden ötvenedik évben a föld visszakerülhessen az elszegényedett családokhoz, és az adósságokat elengedjék. Az mondta, hogy jobb szegényen az Isten oldalán, mint gazdagon a gonosz oldalán állni.17 Idézett a római szenátortól, Catotól is: „Az egyszerű tolvajok a várbörtönben vannak, míg a nagyobb, közismert tolvajok aranyba és selyembe öltöznek.” Szorgalmazta, hogy a gyülekezeti lelkipásztorok prédikáljanak a gazdasági igazságtalanságok ellen. Nagy lépést tett minden tisztességes munka pozitív értékelésének irányába, de nem ment el olyan messzire, mint Kálvin az üzlet és a kereskedelem adta lehetőségek értékelésében. Igaz prófétaként azonban ösztönösen ráérzett a korai kapitalizmus, az egyre növekvő szabadpiac elképzelés

13 Henry R. Van Til, The Calrinislk Concept of Culture (Grand Rapids: Baker, 1972), 85.

14 Bram Grandia, 'Zenen maul syven: Over sahhatjaar en jubdjaar als Gods bevrijdende economic (Baarn: Ten Have, 1998), 162. és másutt.

15 J. Douma, Po/itieke verantwoorde/ijkheid (Kämpen: Van den Berg, 1984), 39skk.

16 Hans Küng, Great Christian Thinkers (New York: Continuum, 1977), 69skk.

17 Grandia, 192.

12