Sárospataki Füzetek 11. (2007)
2007 / 1. szám - KÖNYVISMERTETÉS - Makoldi Sándorné: Laki-Lukács László - dr. Varga Gábor: Maradjon örök emlékezetben
Makoldi Sándomé Laki-Lukács László — dr. Varga Gábor: Maradjon örök emlékezetben Lakon jó lakni — a helytörténet bizonyítja Lak község Borsod magja, az Árpád-kori földvár körül települt nemesi falvak egyike, amelynek lakosai — akik ma lakják és azok is, akik elszármaztak onnan — szívesen gondolnak (amint a névadás sejteti) a gyönyörű csereháti tájban meghúzódó, csendes falucskára, őseik szülőföldjére. De nem csak nosztalgiáznak, cselekednek is érte, méghozzá összefogással! Ez talán a legnagyobb értéke a laki lokálpatrióták által megírt, Leskó Jánosné iskolaigazgató által szerkesztett, 2004-ben megjelentetett újabb könyvnek, amely összefoglalja a régi és az új történelmi, néprajzi, helytörténeti kutatások eredményeit. Maradjon örök emlékezetben — ez a címe, de szándéka is a szerzőknek, akik közül elsősorban a laki születésű dr. Varga Gábor, és Laki Lukács László tanulmányai emelkednek ki, akik egész életüket feltették e táj szolgálatára. Varga Gábor ugyan elkerült (és a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskoláról ment nyugdíjba), de Lukács László mindig a közelben maradt, és még a nevébe is felvette (a szülőföld iránti tiszteletből) a Laki előnevet. Gyűjtő munkája — néprajzosként — Edelényhez és a Bódva völgyéhez kapcsolódik, főleg a helyi textilek, a népművészet terén, amiből a Borsodi Tájház is megszületett. Nagy elődje, Lajos Árpád laki gyűjtései mellett ő írta e kötet néprajzi fejezeteit, míg Varga Gábor a nyelvészeti, történeti és családi vonatkozásait. De benne van a kötetben a lakiak régi fényképeitől kezdve az ott végzettek névsorán át minden érdekesség, ami az „örök emlékezetre” méltó, de ami szakmai adat is — pl. a válogatott bibliográfia (Laki Lukács László érdemeként). Az archív fotók mellett maiak, és Balázs Ferenc, Győri József, Kalász László versei színesítik irodalmilag a tartalmat, amihez a vőfélyversektől a helyi temető sírverseiig, sok minden hozzákapcsolódik. Laki Lukács László temetőről szóló tanulmánya kisbetűs részéből arra az érdekességre is fény derül, hogy a faluban mennyi verselő paraszt- ember lakott (akiktől 4-5 verses füzet is ismert, vagy még lappang), a falu sírverset is író, a népi kultúrát támogató református papjain kívül. Megismerhetjük még egy huszár-káplár nótáskönyvét és életének folyását is — Artim Krisztina tollából, aki végül erről egy újabb dolgozatot ígér. Reméljük tehát, hogy tovább folytatódhat a példaértékű helytörténeti munka Lakon, és egyre újabb adatokat emelnek elő a feledés homályából — számunkra is tanulságul — a település hazajáró, lokálpatrióta fiai, lányai. 100
